Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp olvasmányok. 165

SVJÉD-LAPP OLVASMÁNYOK. 225. viholac, 1. veholac-. vittes bizonyos. vittast hizonyosan. vitten tanú (sv. vittne). vittenaste- tanúskodni, tanúsá­got tenni. vittenastem tanúság, tanúskodás. vittenus bizonyság, tanúság. vidane- kiszélesedni, kiterjedni. vidne- győzni, nyerni. vidno foglalkozás, dolog (nego­tium). visesvuot bölcseség (sv. vis). visses bizonyos (sv. viss). vin, vina bor (sv. vin). virde- B. = verte-, virte-. vilkes B. = velkes. viljo akarat (sv. vilja). viljokes készséges, önkénytes. voinen lélekzet B. (voinenapta lélekzet nélkül). voinaste- lélekzeni; pihenni B. voidne- látni. voidnaje- id. (inch.) B. voidnos látható, meglátszó B. vostalloste, ellent állani, ellene törni B. vuehce-, vuohce- lőni B. fpraet. s. 3. vueci). vuencis, vuonca, vonca tyúk B. (vuoncan orres kakas). vuoigen, vuoigenes lélek, lehelet, 1. voinen. vuoignaste- = voinaste­vuoignelac lelki (geistig, geist­lich). vuoitas kenőcs. viwidne- —voidne- (B. praet. s. 3. vuini. vuoidnaje- — voidnaje-. vuoidnete- mutatni (sehen las-sen). vuoidno- látszani, láttatni. vuoidno látás, tekintet, con­spectus. vuoidnos látható. vuokas illő, alkalmas ; érdemes, méltó. vuoksoi -ra nézve. vuojo- elmerülni (B. praet. s. 3. vuojoi és vojoi). vuodote- alapot rakni, alapítani. vuosete- mutatni (f. osoitta-). vuosse, L. vuossa zsák. vuoppa ip, schwiegervater. vuobde- eladni. vuohdne kályha, kemencze. vuorde- várni (B. praet. s. 3. vue?'di). vuordno- esküdni. vuordnote- megesketni. vuoras, -res öreg. vuor'vuot Ps. öregség. vuorbate- sorsot vetni, sorsolni. vuorbe sors, szerencse. vuolak sör; részegség. vuolo öröm, gyönyörűség. vuolge- menni (B. praet. s. 3. vuelgi). vuollekac alacsony, alázatos. vuollekes id. vuollelen lent, alant. mai ugyan (quidem). mainetes ártatlan, bűntelen.

Next

/
Thumbnails
Contents