Nyelvtudományi Közlemények 16. kötet (1880)

Értekezések és közlések - Halász Ignácz: Svéd-lapp olvasmányok. 165

mi HALÁSZ IGNÁCZ. peivasac napi (fart p. mindennapi). peivogote- nappalodni. peute- fogni (halat, madarat) B. (f.pyytá-). peude asztal (finn pöytii). pekke rész, darab. pekkac id. (dim.) pettc- csalni; elárulni (f. pcttü-). •pettokes, pettoges csalárd, hamis. pednik pénz (sv. penning). pele oldal, fél. piatto- megtiltani, eltiltani. piávas izzadság. pilibme- táplálni. püibmo étek, eledel. piábmostalle- B., L. píábmotalleétkezni; megenni. pieje-, pidje- odatenni, rakni vhová. piejete- id. (v. frequ.). piejetus parancs, rendelet. pijaije-,pijaje- (B. v. mcli.pieje-). pikó nyilvánosan. pikote- kinyilatkoztatni. •piktatalle- a tűznél melegíteni ; melegedni. piktas ruha. piktesac id. (dim.) pino kín, gyötrelem (sv. pina). pivve- melegen lenni, nem fázni B. pirso, birso puska B. (sv. bössa). • pöhte-, pöte- B., L. pote- jönni (B. praet. s. 3. püti). poddaékis idő (dim.poddo). poddane- szétszóródni, elszéledni. poddo idő, kor. podne- fonni. podne férj B., férfi D. podve-, podvote- bepiszkolni, bemocskolni, megfertőztetni. podvotove- (pass.) posse- E., L. posc-, pmse- fújni, lehelni. poskote-, poskete- szúrni. pöres, porres öreg, vén B. port kapu (sv. port). pörre-, porro- enni. poUajahte-, pollejehtc- meggyújtani B. puoikaldak példa. puokte- hozni, vinni (B. praet. s. 3. púekti, pukti). puoktete- odavinni (a dolgot), boldogulni vmivel. puoso- megkeményedni; megharagudni, fölbuzdulni. puogos, puogot meztelen; szegény. puono- mártani. puore jó. puorevuot jóság. puoristsugnade-, -ate- megáldani. puoresugnadus áldás. puoretem megtérés, bűnbánat. puorastatte- üdvözölni. puorane- javulni, gyógyulni. puoranem javulás, gyógyulás. puole-, B. puölle-, puelle- égni, elégni. puollajette- meggyújtani B. puöllegöte- v. inch. puölle-* puoldne- hervadni, fonnyadni.