Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Dr. Kiss Ignácz: Pázmány nyelve. és III. rész. - I. 177

198 KISS IGNACZ. b) néha a tárgyragos név képezi a határozót, pl.: keveset tart (=kevés ideig). A betegség sokat nem tart, ha nehéz Pr. 1054. Ezer esztendőt nem tart. Pr. 882. c) Sajátságosak a „nemmen" szóval képzett határozók. A nénimen szónak értelme M. A. szerint: instar, propemodum, gleich, beinahe. Egyébképpen nem fordul elő, mint képzett igehatározó után, pl.: későn-nemmen Pr. 336, közel-nemmen, lágyan-nemmen K. 471. Valószínűleg diminutiv értelmet ad a határozónak. Névutók. A névutókat nagyobbrészt a mai szokás szerint használja; azonban méltók a feljegyzésre a következő sajátságok. Alatt: igenévvel összekötve személyragokat vesz föl, mint: alatta-való, alattok-valók. által: néha időviszonyban ragozatlan név mellé járul, pl.: esztendő-általa esztendőn által. előtt: összetételben: előtte-járó, előttünk-járó. Néha a helyett névútó értelmét veszi fel, pl.: Isten a Juda nemzetségéből szármozot oroszlánt verte a kölköcskék-előt (leonem prae catulis). Valószínűleg latinismus. képest: gyakran a mai szerint értelmében fordul elő, pl.: Christus szavához-képest boldognak tartyuk. kivííl: többnyire ragozatlan név mellé járul, mint: Istenkivid, ház-kivül, veszedelem-kivül stb. Eitkábban található ragozott név mellett, pl.: Szent Jánoson-kivül, bűnön-kivűl. miatt (néha: miá): közönségesen propter értelemben használja; de néhányszor által (per, durch) jelentésben is található, pl.: kard-miat vészének. • végett: ezen névutót sohasem használja miatt helyett (mint manap sok író). Nála végett az ő nevével mindig czélhatározó, miatt pedig okhatározó, A számnevek, 1. A sarkszámokra nézve nem tapasztalható egyéb eltérés, mint hogy a millió szót (mely csak kétszer fordul elő) körülírja ily módon: tízszer száz-ezer, vagy : tízszer való száz-ezer, húszszor való száz-ezer.