Nyelvtudományi Közlemények 15. kötet (1879)

Értekezések és közlések - Vámbéry Ármin: A turkománok nyelvéről. Értekezés, turkomán szöveg és fordítása, jegyzetek. 1

A TUKOliM NYELVÉRŐL ÉRTEKEZÉS, TURKOMÁN SZÖVEG ÉS FORDÍTÁSA, JEGYZETEK. A turkomáiiok nyelve. A turkomán nyelvet még nagyon kevéssé ismerjük, — kevésbé mint a nagy török nyelvcsoportnak egyéb tagjait, melyek tőlünk keletre és északra jóval messzebb esnek. Ennek főoka a turkománságnak eddig tapasztalt hozzáférhetetlenségében keresendő. E nép között ugyanis, mely az Oxus folyó balpartján terjedő pusztaságon tanyáz, mostanáig kevés európai ember tartózkodott — kivált olyan, a ki annak nyelvét tanulmányozhatta volna. S alig is van turkomán nyelven valami írott munka, melyet a nyelvtanulmány biztos alapjául vehetnénk; mert e tekintetben az a turkomán bibliafordítás, melyet oroszok készítettek, igazi turkomán nyelvérzék nélkül, nem sokat ér. ^gy tehát bátran reményihetem, hogy a török nyelvek iránt érdeklődő nyelvész-közönség szívesen veszi, ha most a turkomán nyelvnek gyarló tanulmány-anyagát egy új adalékkal növelem, — oly nyelvmutatványnyal, mely nem fordítás, hanem született turkomán embernek eredeti szerzeménye. Nem könnyű föladat pontosan megjelölni a helyet, melyet a turkomán a többi török testvérnyelvek között elfoglal. A nagy török népnek olyan ágát illeti e kérdés, a melynek még közelebbi múltjáról sem igen van történeti adatunk, úgy hogy sem azokat a rokon népelemeket nem ismerjük, a melyekből a turkomán nép eredt, sem azt az időt, a mikor a közös törzsöktől elvált. A Jomutok és Göklenek, a Csaudorok éslmrailik mindenesetre már ősrégi időktől fogva lakják a Kaspi tenger keleti partjait, ép úgy mint a NYELVTUD KÖZLEMÉNYEK. XV. 1