Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

ÚJ TUDOMÁNYOK ÚJ ELŐÍTÉLETEK. 47 népet, mely nem földmívelő, hanem nomád és vadász. Az akatzirokon túl a Fekete tengerig ott van a bolgárok fészke, a kiket, úgymond, bűneink miatt nagyon is jól ismerünk; azután következik a legvitézebb hun népek két ága, a ultziagir és savir, a melyek a legelő után költözködnek nyájaikkal, télre a Fekete tenger partjaira húzódván. «A hunugurok pedig, úgy mond, a kiktől sok bátor nép félt már, a nyest bőrök kereskedése által is ismeretesek ; azok első lakása Scythiában a Maeotis mellett, második lakások Moesiában, Thraciában, Daciában, harmadik pedig ismét Scythiában volt, a mint olvassuk, a Fekete tenger felett.» Jordanis földrajzi tudása szerint, 550 tájon, Skandináviában a sok nevű germán népen kívül az adogit, rerefennek, meg az igen szelíd finnek laktak; a Balt és Fekete tengerek között pedig az esztek csendes népe, az akatzirok, bolgárok, a hun ultziagirok és szavirok, végre a hunugurok. Az esztek nyilván még a lettek és litvánok, a kik Nagy Theodorikhez is (meghalt Eavennában 525-ben) követséget küldenek Olaszországba, gyantakő ajándékkal újítván meg vagy folytatván a régi ismeretséget. x

) Meg kell jegyezni, hogy Jordanis a Balt-tengertől keletre nem ismeri azokat a finneket (lappokat), a kiket Tacitus költőileg leírt volt, azok tehát nyilván már éjszakiabbra valának eltolva. Az akatzirok, bolgárok, hunok nem régen tűntek volt elő a történelemben. A hunugurok nevében először találjuk meg az ugor nevet, a melyből mintegy 350 év múlva az uger, unger név fog keletkezni a nyugati latin íróknál. Egyébiránt a mit Jordanis a hunugurok háromféle lakhelyéről mond, az nyilván a hunokra illik, mert azok jöttek ki a Meotis mellől, azután nem ugyan Thraciában és Moesiában laktak, hanem Daciában, s Attila alatt rövid ideig a Duna-Tisza közben, Attila halála után pedig megint visszaszoríttatának a Fekete tenger éjszaki vidékeire. Jordanis kortársa, a görög Procopius elbeszélvén, hogy a herulok a mai Magyarországból egész Skandináviáig költöztek, a melyet Thule-nek nevez és szigetnek tart, még pedig tízszerte 1) Az érdekes tényt Cassiodorus beszéli el, Varia V, epist. II. Lásd Koskinen «Tiedot Suomen-Suvun nruinaisuudessa» Helsingissá 1862. a 105. lapján.