Nyelvtudományi Közlemények 14. kötet (1878)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: Új tudományok, új előitéletek. 1

16 HUNFALVY PÁL. fakadt rajta, s ez az esemény vévé reá, hogy maga is történelemíróvá lett. A monda, bár nem történt valóságot, de beszéli emberi igazságot, azt hogy Thukydides se a Mütiades, se a thrák királyi nemzetségtől nem örökölte azt, a mivel kitűnt, hanem egy idegen, nem az ő teste és indulatjai fakasztotta eszme, tette történelemíróvá ; s a mi korunk kiválasztottjai is, kivétel nélkül, nem atyáik vagy nagyatyáik öröksége, hanem Thukydides szelleme által váltak és válnak történelem-írókká. Az, a mit Bagehot a mai terrnémészettudósok után mond, hogy «a most élő individuum okvetetlen a szüléinek eredménye, melyet csak akkor érthetünk meg tökéletesen, ha a szülék tulajdonságait megtudtuk», az embernek csak azon mivoltára nézve áll, a melynél fogva olyan, mint a növevény s olyan, mint az állat, de semmiképen sem áll mivoltra nézve, a mely emberré teszi az embert. A találmányok új világa, melyet akarva nem akarva látnunk kell, az eszmék új világa, mely eltölti a levegőt, a melyet lehelünk, nem az embernek tenyésző és érző mivoltának termései, a melyet el lehet örökölni, hanem az értő-é, a melyet nem örökölhetünk el, a melyre nézve az egyedi akarat a teremtő tehetség. Azt a kérdést, hogy miképen támadtak egyáltalában a nemzetek, oszszuk kettővé, úgy mond Bagehot. Előbb azt kell kérdezni, hogyan támadtak a különböző ember-fajok, minő a néger, vörösbőrű stb. faj ? azután kérdezzük, miképen támadtak a nemzetek ? Az a folyamat, melyben a fajok keletkeztek, hajdan bizonyosan igen hathatós okok lefolyása volt, melyek utóbb megszűntek hatni. Ujabb fajok nem támadnak többé ; a melyek megvannak, azokat mindenütt a legrégibb időktől létezőknek ismerjük. A különbségek, melyeket az árja, túrán, néger, vörös és ausztráliai fajok felmutatnak, nagyobbak, mintsem azokat a most ható okok a mostani embereknél előhozhatnák, úgy mond Bagehot. 0 tehát' nem is kutatja a fajok eredetét, azt ő ki nem találhatónak állítja. — Föltetszik határozatlansága mégafajak elnevezésében is. Egyszer európai, néger és más fajokról beszéli, másszor meg, mint imént láttuk, árja, túrán, néger, vörös és ausztráliai fajokat számlál elő. Az árja és túrán nevezet csak a nyelvkülönbség után kezd divatozni, melynek nincsen köze a fajok különbségeihez. A fajok léteztét elfogadván, hogyan keletkeztek a nemzetek? A nemzetek támadása olyan lefolyás, melyet a legújabb időkig