Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 73 milyen névszókhoz, sőt adverbialis (casusragos) állítmányszókhoz is járulnak, egyenesen ind. praesensbeli ,,esse" igének („sum, es; sumus, estis") értelmével, s a többes-számiak előtt az állítmányszónak szintén a í-vel többesített alakja van, pl. M. afa, áfa öreg ember: at'an öreg ember vagyok, at'at ö. e. vagy 5 atatama öregek vagyunk, atatada ö. vagytok j ruz orosz: nizan, ruzat; rustama, rustada \ vani őr: vamján őr vagyok, pániját; vanihtama, vaniht'ada őrök vagyunk, vagytok | ossa városban: ossan városban vagyok, ossitama városban vagyunk j mon t'asan én itt vagyok, min fasítama mi itt vagyunk | veid falu (gen. velen): fka velennan egyazon falubeli vagyok || E. paro jó: páran jó vagyok, párat jó vagy; pardanok jók vagyunk, pardado jók vagytok | kucoz küldött (missus): kucozan missus sum, kucozdado missi estis | toso ott: tosan ott vagyok | poks nagy: tín sede pokstado ti nagyobbak vagytok | ossto városból: min te osstotanok mi e városból [valók] vagyunk. Egy úttal megjegyezhetjük, hogy 3-ik alanyszemély mellett a jélenidőre értendő létige („est, sünt") már nem tétetik ki az állítmányszó után: M. son ata ő öreg (senex est), sin at'at ők öregek (senes sünt) J son tasa, sin t'asít ő itt van, ők itt vannak || E. son paro ő jó (bonus est), sin part ők jók | son toso ő ott van, sin tost ők ott vannak. Az ind. praesens 3. szem. alakja nem egyéb, mint a -/ képzős nomen agentis (§. 13. a.), melyet a mordE. főleg itt használ a -ca utóképző nélkül {son eri ő él, lakik; erica élő, lakó). Egyéb példák az ind. praesens-beli ragozásra : M. naje- látni: 1. nájan, 3. nai; több. 1. na-jhtama, 3. naiht j E. neje-: 3. we/V, tb. 1. nejd'anok, 3.nejit, nejt. M. tije- tenni: 1. tijan, 3. fii] tb. 1. tiht'ama j E. teje-: 3. teji, tb. 1. tej dánok. M. sári- forogni: 1. sarán, 3. sári, tb. 1. sarhtama, 3. sariht. M. mole- menni: 1. maian, 3. moli, tb. mol'htama \ E. 3. moli, tb. 1. mol'd'anok, 3. ?«o/'í. M. WZ/2Z- nézni: 1. vanan, tb. 1. vattama, 3. vaniht j E.• tb. 1. vandanok. M. símé- inni: 1. simán, tb. 1, sipt'ama, 3. simiht.