Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 65 s navlo- tanítani: tonavle- \ nezede- támasztani: nezele- (e h. nezedle-) || narda- törülni: E. nardle- \ jártsa- enni: jartsle- \ jovta- mondani: jovtle-, jovle- elbeszélleni. Y) -S (-se) képzővel, pl. nalhki-, nalko- játszani: nalhkse-f E. nalkse- \ solgi- zárni: M. solkse- \ kel'ge- szeretni, ölelni: M. kel'kse- \ javo- osztani: E. javse- \ andi-, andoetetni: antse-, E. anse- | uskí-, usko húzni: uskse- \ kerevágni: kerse- \ sulgl-, culgo- szétzúzni: sulkse-, culkse- \ tajeseperni: tdjse- \ sudí-, sudo- átkozni: sutse- (sutse-) káromkodni, szitkozódni | nelge- elvenni: nelkse- | pane- hajtani: pantse-, E. panse- \ pecke- metszeni: peckse- (E. peckseme hasrágás) | pije-, pi- főni: pise- (pisi forró, hév). — Meg kell jegyezni, hogy az a-végű igetők (4 §.,4 rovat), melyek pl. a causativ és reflexiv képzők előtt, valamint a mordM.-ban az egész igeragozásban ezen végönhangzójukat változatlanul megtartják, azt mégis a frequ. -s előtt gyengítik, sőt rendesen egészen elejtik, pl. kundafogni: M. E. kuntse- fogdosni | targa- húzni: targese-, E. targse- \ narva- kotlani: narvese- \ nola- nyalni: nolse- \ nuva- szunnyadni: nuvse- \ jaka- járni: M. jakse- J urna- reszketni : M. tírnese- \ pára- bőgni: parse- J ped'a- ragadni: petse- | vafma-y ojma- lélegzeni, pihenni: M. vajmese-, E. ojmse- 1 laka- lihegni: l'dkse- \ stb. Csak pra- esni-től: prase(Ahlq.), de pírse- is (Reg.). Szintígy tűnt el az a véghangző néha az -nd (-n) és -/ freqn. képzők előtt: lásd a. p. alatt: nolne-, nardle, jartsle-, jovtle-; s így van petse- mellett peda-tó\ fr. pedinde-. E jelenségnek lehető okára nézve 1. §. 24. 5) -s képzővel, a mely láthatólag csak az -i-nek kevéssé külömböző változata, pl. kone- „hunyni"-tói: E. kontse- (és konse-), meg a mordM.-ban néhány egytagúvá vált igetőtől még ezenfelül hozzá csatlakozó frequ. -nd képzővel (-sí-ndí, -se-nde): mije-, mi- eladni: M. misende- árulni j műje-, mu- találni: fr. musende- \ saje-, sa- jönni: sasindí- j tűje-, tu- elmenni.: tuslndi- J nuje-, nu- aratni: nusíndl-. A mordE.-ban ezen (kettős képzővel való) frequ. alakoknak -ksne végűek, t. i. miksne-, saksno- v. saksne-, inuksne-, tuksne- felelnek meg, a melyekből egyszersmind az -s, -s képzőnek teljesebb alakjául -Ars válik ki (v. ö. finn -sAre v. -kse, a -skele v. -ksele, meg -skentele v. NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XIII.