Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)
Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1
MOKSA- ÉS ERZA-MORDVIN NYELVTAN. 25 ksni vas, fti egyenlő || sta, ksta viasz, sna, ksna szíj, E. ska idő^ pra (pra, prea) fej j lásd fent 16. 1. §. 12; Né vszó k épzés : A) Névszótőtől névszótő. ÍZ) Kicsinyítő névszó (nomen diminutivum) képzője mordM. -na, E. -ne, pl. kudná, E. kudine házikó: &«<i, &MŰ?Ó ház | tástaná, tescene — tásta, tesce csillag \ suvana, covine — suva, cova vékony, finom | kevnd — kev kő | stb. E képzővel alakúltnak látszik ez is: azná, E. ezne íz, tag, v. ö. magy. íz. Egy másik kicsinyítő képző : -ka, E. -ke (vagy néha még -ka is, a mordE.-ban), pl. lefkska; E. levkske csibe: lefks, levks madárfi, kölyök | pilkská — pilks fülbevaló | sukska — suks féreg, szú | E. riveske: rives róka | E. panske — pan'z virág || E. ataka hím (mannchen): ata öreg ember \*avaka nőstény (weibchen) — ava asszony, anya | povka — pov gomb (M. pnna). — Ide számítható M. fka, ifka „egy" (e h. ift-ká, ift =:fmn yhte), v. ö. É. pej ke és'pe „egy." E két dim. képző (-ke -f- ne) egybekapcsolva -kine alakban : E. alkine alacsony, sekély : alo al, alsó; szintígy a mordM.ban -na-{-na (-nena): akta és alnend alacsony: al. b) „Valamihez tartozót, vmire valót" jelentő névszó: -ks képzővel 5 pl. surks gyürü (M. E.): snr ujj | pilks, E. pileks fülbevaló: pilá, pile fül | klrgaks nyakravaló: kirga nyak | E. kuroks fék: knrgo száj. — Ugyané képzés, az alapszóétól alig különböző értékkel, ezekben: E. sodaviks és sodavi ismeretes | ercijks, E. ariks élemetes: cráj élő | langaks fedél, fedő (acam-l. ágylepedő; tod-L, E. todov-l. párnahaj): langa fölszln, rajtavaló \E.ikelks elülső, előrész (kad-i. pitv.ar, i.pilge elülső láb): ikele elő, előrész (M. ingei: kud-ingel) | E. alks (pil'g-a. zsámoly): alo al | udalks hátulsó (u. pilge): udalo hátulvaló, hátrész, c) „Valamivel bírót" jelentő névszó (nomen possessori s), -V hépzővel, illetőleg az alapszó végönhangzójával együtt (í) á mordE.-ban ^ov, ev vágy (legközelebbről eü h.) *. ej, — a'mordM.-ban meg ^u, i; példák: