Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)

Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1

II. Alaktani rész. Névszó. §. 11. A névszó tőnek teljes alakja a mordvin nyelvben is, úgy mint a finnben, általában Önhangzón végződő csakhogy nagyrészt mellette kopott végű tőalak is szerepel, mely rövid' végönhangzóját elejtette — még pedig nem csak a ragtalan egyes-számi nominativusban, Lanem más casus-alakokban valamint képzett származékokban is, meg néha az utóbbiak egy részében, mig a nominativus még .a teljes tőalakkal egyező, pl. (mordM\) panga-tól: abl. pank-ta \salmlks, E. sa/moks tü : t. tő salmíksa, salmokso: gen. salmíksin, salmokson: abl. salmiksta, salmoksto \ lem, E. lem, lemé név: lemdenevezni. Néha a tővég, az eredeti végönhangzó elkopásán kivíü még összevonás által is rövidült, pl. ha a tővégen / vagy v maradt, mely a megelőző önhangzóval összeolvadt í, t-ié és w-vá, pl. M. eráj (t. tő eraja ~. fion elaja) élő, lakó = E, éri \ sala) (t. tő: salaja) lopó = E. sáli \ undov (t. tő undovo = finn onteva) odvas — M. undu. • E szerint a mássalhangzón végződő egytagú névszótők is mind még rövid végönhangzóval (M. a, á: E. o, e, 1. §. 4.) egészíthetők ki kéttaguakká, a milyenek még számos esetben a megfelelő finn tőalakok (de néha a mordM. ellenében még a mordE. tőalakok is): al — E. alo al — f. ala kád - kád,kedkér

& — kate(d) od — od új — aiite {üde) kai — kel' nyelv — kiele on — on somnium — ane ked — ked bőr — kete(d) es — es maga — itse kev — kap kő — kivé kai — kai hal — kala kud —• kudo ház — koto(d)