Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)
Tanulmányok: - Budenz József: Moksa- és erza-mordvin nyelvtan. 1
20 BÜDENZ JÓZSEF' önhangzóval fordulnak elé, mind a két dialectusban, p. o. -na és -ka diminutivumképzö (mordE. -ne, -ke); -M(E. -ne) többesszámi vég-articulus; -samak tárgyi igeragozásbeli rag (= „te — engemet", pl. pélsamak „times me"). §. 8. Mássalhangzók alkalmazkodása. a) Megelőző szóval szorosan egybetartozó s ezért vele összekapcsolva ejtett szót kezdő k, t,p kemény mássalhangzók lágyulnak gy d, b-vé, föltéve hogy az a megelőző szó is önhangzón vagy lágy mássalhangzón végződik (v. ö. §. 6.). A mordéban lágyulnak így 5, éf c, c is z, z,j, 5-vé. Példák: mordM.' kolma-gemen (kémen) harmincz, lou-borf (porf) hózivatar, roz-brea (pred) rozs-fej (kalász), vajgel-be (pe) hang-vég (egy versztnyi út), kád-gucka (kucka) tenyér (kéz-közép), mon gundan (kundan) én fogok, tol-gev (kev) tűzkő, mon dapan (tapan) én ütök, pengan-geri (kein) favágó | mordE. mon-gundan fogok, sarazon dolga (tolga) tyúk-toll, mon bid'an vmom-bid'an főzök, tol-gel' (kel')' tííz-láng (tűz-nyelv); — son zaz (saz) ő jött, iámon zocko (socko) tölgyfa-gerenda, moh joram (coram) én fiam, lomanen jama (cama) ember-arcz \ a-zdavi (a-sodavi) ismeretlen. b) Szóközepén lágy g, d, b, z, z, melyek következő k, t, s, f (M.) kemény mássalhangzókkal kerülnek össze, keményednek k, t, p, s, s-vé, pl. (mordM.) pilge láb-tói: pilkt lábak | Hadi- maradni-tól: ilats maradt | semba mind-tői: iness. sempsa \ pej de- nevetni-től: peitftan nevettetek || (mordE.) pilks (pilgs) lábba | liatks (liad-ks) maradék | kunda-től: kiintse- fogdosni j kuze-töl: kuste- fölvinni | kasteme- (kaz) harag nélkül. — A mordM.-ban még a v is lesz f-vé érintkező t ejőtt pl. kev-tö\ keft kövek j wz-töl: safta ütlek. c) Lágy mássalhangzó az előtte való keményt nem lágyítja meg, hanem maga alkalmazkodik hozzá; így pl: a r da, -M{M. ~do, -de) ablativus-rag s a -ga> -gá prolativus-rag lesz k, t, p, f ;(M.), s, s után -ta, -tii és -ka, -ka, pl. (mordM.) saldak katona: abl. saldakta j brat fráter: bratta, prolat. bratka \ os város: osta, oska \ tulup suba: tulupta, tulupka \ pirf udvar: pirfta, piYfka || (mordE.) cep láncz: cepka \ zamok lakat: zam okto, zamokka \ usat kád: usatto, usatka \ vens
