Nyelvtudományi Közlemények 13. kötet (1876)
Tanulmányok: - Simonyi Zsigmond: Az ugor mód-alakok 135
AZ UGOR MÓDALAKOK. 163 személy jaratísal, potsál, vílsal, mint.több. 3. szem. vílsal, s az egy. 1. szem. is a csupasz módtőből áll. — Mégis talán legközelebb járunk az igazsághoz, ha ez alakot összetételnek tekintjük a -sa-Yégü igenévből és a létigének múlt (val) vagy jelen idejéből (v\l\ ez csak tagadással divik). E szerint sotsal ebből lett sotsa val „adva valékmadó valék = adok vala = adnék". Még csak egy van hátra a sok közül, t. i. A mordvin kötőmód (24.), mely mindig egész föltételes mondatot fejez ki: fanddran „ha fújok". A második rész külön is előfordul, sőt az ige elé téve, és tarai-nek hangzik, pl. Ahlq. nyelvt. 133. 1. tarai mon mol'an ,ha én megyek* = mon molindarán x ). Wiedemann partieulának nevezi és Ahlqvist is a kötőszók közé állítja. De nem nehéz fölismerni, hogy itt voltaképen segédigével van dolgunk. Minthogy pedig ezzel egyeztethető szót sem a mordvinhan, sem más ugor nyelvben nem ismerek, nem látok más magyarázatot lehetőnek, mint hogy valami hasonló jelentésű idegen (talán csuvas2 ) szónak átvétele. — Az erza ramíndafan-han az első rész nem lehet múlt idő (noha egészen olyan alakú), mert az egész annyit tesz, ,wenn ich kaufe'. Nem lehet továbbá első személyi! igealak, mert változatlanul megmarad az egész egyes és többesszámban. De igenévféle sem lehet3 ), mert hasoló képzésű névszót a mordvinban hiába keresünk. Ha tehát vélményt kell mivoltáról mondanunk, csak egyet tarthatnánk valamennyire valóvalószinünek: azt, hogy fan-, ramin- a közös ugor w-es módalak maradványa, mely tarai előtt — ennek engedve át a személyragokat — erősen megkopott. Hogy jelentése is annyira elhalaványult, arra analógiát nyújt a finn nyelvcsoport; v. ö. karj. (Máté 8, 2) hűin tahtonet, voit ,ha akarsz, tudsz', (8, 31) kuin sie miijdt porottannet ,ha kihajtasz bennünket', (16, 19) min sivonnet — min kerittdnnet ,a mit kötsz — :) A t h. d csak a megelőző n miatt. 2) A jakutból való kölcsönvételre a nagy távolság miatt nem lehet gondolni, pedig épen nagyon hasonló jakut szóval egyezteti Boller Sitzungsber. 15, 280. 3) Mint Boller hiszi az id. h. ii*
