Nyelvtudományi Közlemények 12. kötet (1875)
Tanulmányok - Dr. Bartal Antal: Görög-latin hangtan. 341
GOBOG-LATIN HANGTAN. 379 szkr. rödhas-val (gazdagság, erő), mely azonbanBeaudry szerint1 ) vardh (crescere)-vel is egybehozható. Csak pánog-xól tudjuk biztosan, hogy a p benne eredeti, amennyiben ennek a lat. rapa, kfn. rüebe, lit. rópe felel meg. Ilyen egy-két elszigetelt esetet számon kivül hagyva, bátran állithatjuk: 1. hogy a görögben hiányzik a tiszta kezdő r és hogy a />-val járó spiritus aspernek égy valóságos kezdő mássalhangzónak szerepe van; 2. hogy a szanszkrit kezdő r nem felel meg a görög kezdő ,o-nak. A görögbe való átmeneténél vagy egy prostheticus hangzó járul hozzá; pl. é-pudpóg = szkr. rudhira,2 ) vagy a szkr* r átváltozik A-vá; pl. Xeoxóg, apipt-Xúxiq (crepusculum) = szlgr. ruk (fényleni); Xeíno) = szkr. r£& (linquere); XauSáym = szkr. radh, rah (abban hagyni, eltűnni), ehhez alkalmasint ep-qpog is csatlakozik, mely a p-t megtartá a prosth. e következtében. 41. §. A szó közepén és végén levő r-et megtartá épségben a görög is, mint a szanszkrit sok szóban, pl. éperpóg (evező), szkr. aritra; opvu/at, ar gy. (lat. orior). Ilyen a p a rcop, zrjp képzőkben == szkr. tar stb. A szó közepén levő eredeti r részint változott A-vá: itoXóg (sok) = szkr. puru; doXt%óg = szkr. dirgha (dargha h., középfok: drághijas); clog *<roXfog h. •= szkr. sarva. Némely szóban megfelel a görög A-nak a szkr. I, pl. Xapftávco = szkr. labh; Xetyco = szkr. Uh; sXccyúg (kicsiny) = szkr. laghu (könnyű), péXag = szkr. mala (mocsok), Xaco (kivánni) = szkr. vlas gy. (szláv las-ka, szeretet). De a görög nyelvben magában is vannak esetek, hogy a p A-ba megy át. Ilyen szók: xXáco és á-xpóapac (hallani) == szkr. qru; XUXÚTZTÍÚ és xpÚTcroi (elrejteni); xoXo<ptóv és xópupfiog (csúcs); laxig és páxog (rongy). Ellenben a A átmegy /?-vá: Xrj&apyía e h. * Xrjd-aXyío. és a byzantiumi xspaXapyt'a e h. xnpaXalfia szókban. , " *) Beaudry 161. a) L. még 'é-pfiof, í-gsvy«/tcxi, í-(iv\iu,<v, á-gv/fics, w-^vv, i-^tíw. (Fick Kuhn, Zeitschr. XIX., 264. 1., ezt az ó-éjszaki rifa, törni szóval veti össze); t-^ítio), (v. ö. lat. ridica szőlő-karó); (-;««« (szkr. rikh hasítani, fölszaggatni ; lat. ringi száját tátani, rima hasadék ric-ma h.)