Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Első rész. - Hangtan. - 2. §. Magánhangzók 29 - 3. §. a hangzó 29

)50 ELSŐ RÉSZ. hangúak. Az o felé hajló a ott van az amesti, ülni, szóban is, melly másutt omesta, söt umesta is. Az utóhangbeli a, aj lehetett a) a' psa képzőben eredetileg, mert a' többesi és más képzők meg a' ragok előtt visszakerül a' j, mint: akt'ipsa gyűjtés, aktlpsajet gyűjtések (nem akiipsat, vagy ah t ipsét); harizipsa írás, hanSipmjet írások; pariipsa parancs, par-Upsajet stb. unlt'ipsa tanítás, unltipsajern, unlüpsajen, unlt'ipsajel tanításom, tanításod; tanítása stb. mortal'ipsa mérés, mortal'ipsajing mérhető; most'ipsa értés, mostipsajing értő, tanulékony stb. Úgy látszik, más a utóhangbeliek is teszik azt, mint: hola halott, holajet halottak. b) a, mint az igének szenvedő képzője is aj (vogulban au, ov), p. o. mása adatott, masajin adattál, masajet adattak; labidla évődik, labidlajet evődnek; jogodla érkezik, jogodlaju érkezünk; vozatla üldöztetik, v zatlajit üldöztetnek. De másfélül az utóhangbeli a rendesen elszokott változni, kivált a' képzők előtt. Jelesen a' ta névi mód Regulynél mindég ti, mint amesti ülő, Vologodszkinál om'ista ; verti csináló, Vol. verta stb. Ebbül megérthető, hogy a' ta a! birtokos előtt, 's az ot képzőféle szó előtt elváltozik, vagy elvész, mint: jas'ta inni, i\6,jas(em, jaéten, jas'tel ivásom, ivásod, ivása; últa lenni, levő, ültem, ulte.i, xdtel valóm vagy létem stb. mata adni, adó, matem, maten, matel adásom, adásod stb. — jas'ta ivó, jastot (jasta-ot) az ivó; mata, matot SLZ adó, ulta, tdtot a' lévő stb. a' la fosztó képző U is. Regulynél mindig li, p. o. kasla kedvetlen, és kasl'i; sem-la szemnélküli, vak, és seml'i. Ez a' la, l'i (li) fosztó sJ többesben mindig le}

mint:

kasla, kasl'i szomorú, kaslet szomorúak ; semla, seml'i vak, semlet vakok; ojla szerencsétlen, ojlet; Jiariila nem titkos, nyilvános, hanilet. Az ot előtt a' la képzőnek mind a-ja mind ü-je elvész, innen kaslot a,' szomorú (kasla-ot, kaslí-ot); semlot a' vak, hanilot a' nyilvános stb. Egyéb utóhangbeli a is elvész ezen képzők előtt, mint mada melly, madet mellyek, madot a' mellyik. Az egytagú szók kivételt tesznek, mert ma én, ma-ot éné, maotem enyém. A' pa, ba képző lehet p'i, bt sőt csak p, b is;

mint

sempa, semba, semp'i, sembi, semp szemű; sampa, samba, samp'i}

samb'i,