Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Bevezetés. - Az osztják nép jelen állapotja 14

14 B EVEZETÉS. el. De mi most határozottan tudván, hogy a' nagy Szoszva legalább odáig, a' hol a' kis, vagy keleti Szoszva egyesül vele, csak vogulokat táplál, a' Szoszvai osztják néven tehát a' keleti Szoszvának lakosait, 's a' Berezov környékbelieket értjük. Az osztják nép számát Köppen 1838-ban 18,800-ra tévé. Ujabb népszámlálást, vagy becsülést nem ismerek. 4) Az osztják nép jelen állapotja. Nem akarom mind azt egybeszerkeszteni, a' mit az osztjákokrul Pallas, Castrén, Ahlqvist előadtak, hanem némelly fövonással anuyit kifejezni, a' mibül némi képét alakíthatjuk magunknak az osztják nép állapotjának. E' végett is össze kell fűzni a' múltat és a' jelent. Nagy Iván urai-elvi hódításai, úgy látszik, feledékenységbe jutottak, vagy inkább nem voltak egyéb rabló hadjáratoknál; mert Jermak 1578-ban újra kezdé hódítgatni Szibériát, véget vetvén a' szibir khánságnak, 's kipusztítván a' vogulokat és osztjákokat. E' hódítással járó éhségek és betegségek nagyon ártottak, különösen SL himlő, melly 1631-ben mutatkozék először a' vogulok és osztjákok közt, 's majdnem az élők felét elragadta. *) — Moszkvában 1599-bén, a' Jermak hódítása befejeztével, az orosz birodalom egyetemes térképét rajzolák, a' mellyet czári meghagyásbul 1626-ban és 1680-ban le-lemásoltak. Ezen térkép az alsó Ob mellett az Irtis beszakadásáig 18 helységet, az Ob feletti Irtis mellett 10-et számlál elő, a' mellyek legnagyobb részét városnak, kerített helységnek (górod) nevezi. **) Hol vannak ezek ma ? Reguly térképén csak egy-két osztják helység mellett áll az orosz górod szó. Az osztják énekekben a' város vuas, us (Vologodszkinál vas, voS), de aut is, úgyhogy az aut a' megfelelő sorban vuas helyett áll, tehát bizonyosan egy jelentésű emezzel, p. o. soper nohlá vuas ti amesleu, Saper nohlá aut ti amesleu ( ~ a' soper magosságon várost lakunk most). Az aut hegyet is jelent; azt lehet hát gondolnunk, hogy a' vuas, us, vas is emelkedő *) Fisclier, Sibirisché Geschichte. 439. 440. lapon. **) Lehrberg, Über die geographische Lage und Geschichte des Jugrischen Landes. Lásd : Untersuchungen zur Erlauternng der áltern Geschichte Russlands. St. Petersbnrg, 1816.