Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Bevezetés. - Az osztják nép területe 8

12 BEVEZETÉS. »digitus.« A' Reguly szövegei szerint a' leu lu is, azért lev'ing, leung — lung is, azaz ujjas, a' minek újjá van, vagy illyen újjhoz tartozik; tehát lung vuas = ujj-város, ujjon levő város, mint mondjuk : Tiszán, Dunán levő. Még a' nagy Irtis is az Obnak újjá, 's már régen gyanítom, hogy a' tangat}

a' mint azt az irtisi osztjákok nevezik, nem egyéb a' vogul tajt-nál. Vologodszki szerint az éjszakiabb osztjákok Longa-jagan-n&k nevezik. Lesz nem sokára alkalmunk igen számos példábul látnunk, hogy az éjszaki osztják gyakran a' déli osztjáknak t-jét l-lé változtatja, mind az elő-, mind a' bel-, mind az utóhangokban. A' tangat ennélfogva szabályosan langal, longal volna az éjszaki osztjákban: ámde itt csak longa van, utóhangbeli t vagy l nélkül. De a' lem, leu, lu is szakasztott illyen viszonyban van a' vogul tájt, tajt}

taut-hoz,

&! mit meg lehet jegyeznünk. Azt hiszem, nem csalatkozom, ha a' tangat, longa szót úgy magyarázom, hogy ujjat, manica-t, jelent. A' vogul és osztják nép tehát az Ob folyót öregnek, 's az abba menő folyókat újjainak nézi. Egyébiránt az As szó, mi a' folyónak vogul és osztják neve, valóban is atyát, öreget jelent; lehet, hogy az Ob vagy Obi szó is csak némi fordítása neki. Most jutatom eszibe az olvasónak, hogy a' szirjánek az Uraielvnek kereskedői voltak, a' kik által az oroszok is odajutottak. Azért lettek a' szirján nevek, a' mellyeket a' vogulok földjén is találunk, ismeretesek az oroszoknál és az európai tudományban. A' szirján befolyásnak az ugor népek nyelveiben is sok nyoma van, úgymond Ahlqvist; *) így a' sarán (szirján) szó ugyanazt jelenti az osztják nyelvben, mit a' saksa (német) szó a' finnben, p. o. a' kis hajót szirján csőnak-nak, a! főtt szurkot szirján szurok-nak stb. nevezik. Regulynél is találom, hogy lop, lup evező lapát, de saraiig lup azaz szirján lapát, a' kormány. Annál inkább az szirján, mi onnan kerül az osztjákokhoz, mint p. o. a' lazacz, mellyet szirján halnak, (sarán hul, chulj neveznek, mert az nem találtatik az Óbban és újjaiban, (az Obnak feneke nagyon iszapos, mit a' lazacz nem szeret, azért nem költözik abba, hanem az Urálon inneni folyókbul vitetik oda). *) Muistelmia stb. 259. lapján.