Nyelvtudományi Közlemények 11. kötet (1875)

Bevezetés. - Történelmi tájékozás 1

BEVEZETÉS. 1)" Történelmi tájékozás. Az Ugor nevű föld (Ugria, Jugria, Jugoria) az alsó Oh é& Irtis folyók mellékeit foglalja magában, nyugatra az Uraiig, éjszakra a' szamojédekig, keletre a' Nad'im, Agán és Vach folyókig, délre a' tatárokig terjedvén. A' vogulok és osztjákok hazája, kiket az orosz krónikák és czári oklevelek egy névvel jugorok- vagy ugorok-nak (jugricsi) neveznek. Az ugor vagy jugor név a' szirján-ek útján jutott az oroszokhoz, mert ezek amazok által kerültek az Uralelvre; a' szirjanek pedig ezt az Uralelvet, vagy Urálon túli országot és népet jögrá-nsik és az ugorokat jögrajas-nak. nevezik vala. A' vogulok mind magokat, mind a' rokon osztjákokat mansiaknak híjják. De az ugor, ogor név sokkal régibb. Attila birodalmának szétbomlása után a' Deneperen túli vidékeken a' kutrigurok és utivagy utrigurok tűnnek elé; az vgur, ugor, onogur, saragur népnevek is ott vannak a' Volga- és Káspi tenger meg az Ural hegység között. Mind e' nevekből az ogor, ugor név látszik ki. Az 550 körül írt Jordanis, a' kinek alán eredeténél és a' gótok közt viselt hivatalánál fogva lehető tudomása vala a' mai déli. Oroszországrul, ezt így írja le: A' (Balt) tengernél az esz'ek laknak ; tőlök dél felé van az akatzir erős nép, a' melly nem szánt-vet, hanem marhatartásbul és vadászatbul él. Azon túl van a' bolgár nép; ez után a' hun vitéz és számos törzsnek két ága, az ultziagiroké és szaviroké ; a' hunugurok pedig, a' kiknek vitézsége nagyon félelmes, onnan ismeretesek, mert tőlük származik a' nyest bőr-kereskedés (quia ab ipsis pellium murinarum venit commercium). *) *) Az Anonymus is úgy ismeri a' magyarok ősi hazáját, hogy abban »ultra moclum abundanter inveniuntur zobolini, ita quod non solum nobiles et ignobiles vestiuntur inde, verum etiam bubulci et subulci ac opiliones sua decorant vestimenta in terra illa.« NYELYTUD. KÖZLEMÉNYEK. XI. 1