Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉRY Á. MAGYAR-TÖRÖK SZÓEGYEZÉSEIBŐL. 91 turuk két éves ökör | nincs meg St.-ben; ha hiteles, megfelelhet, a kevéssé szokott l—r változás mellett is, a m.tvlok-nak mint [köles.], tekintve, hogy több ily állatnév került a törökségböl a magyarba; tulan fiatal ló (St. öt éves ló) azonban elmarad • —• túró : cs. túrok túró | St. így: torak; [köles.];—turul: cs. turgul „kleiner, schwarzer falke" j cs. turgunk „varjú" jobban elmarad [köles.]; —• tusakodni : jak. titsun- verekedni, küzdeni [ ez ellenében az ugorságból fölhozható: zürj. t'iskas- verekedni, küzdeni, votj. ttskask- veszekedni (ettől: t'iskal- verni, ütögetni); [? ó'sr.]; — tlízok: cs. tugdak, tujdak u. a. | St. így : togdak ; hangalakra nézve v.ö. búza: bvgdaj ; [köles.]; — tükör : csuv. tügilr, tügürt u. a. | a cseremiszben is van : Ugar; [köles.]; — tüuni: cs. tűn- (St. „sebemen, klar sein, leuchten") ; [köles.]; —• tűrni, türkőzni: cs. tür- tűrni, osz. dür- gyűrni, gyöngölni (? göngyölni), jak. tür- (corr. tür-) gyűrni, göngyölni (zusammenrollen); [köles.]; — tűrni (tolerare): ujg. tür- tűrni, -hatni, -hetni; | cs. iöz- „tűrni", meg nem fér, minthogy az ujg. nem r-ező; | v.ö. Ugr. 245; föltéve hogy ujg. iür-nek mint egyenesen „tűrni" 6

) hiteles, ['? ősr.]; — tyúk, tik: osz. tavik u. a. [köles.]; Ugrani: cs. irga- „springen, hüpfen" [ az átvetés rg—gr nem akadály; [? köles.]; — üdü (üdv), üdülni: jak. ütüö jó, ütüörüdülni („gesund w érden"); ujg. etkü jó | nem ide való ujg. üt orvosság, ütei orvos, ütemek gyógyítani; ezek (v.ö. KB.) helyesen oval valók; üt, tk-p. ot „fű" stb., miért jelenthet orvosságot is, magától értetik; | meg kell vala említeni, hogy etkü, ütüö az osz.-ban ejü lett, s tudni kell, hogy ugyanez a csuvasban, bármily különösnek látszik, 'ira-vé, vált (NyKözl. III, 240.) ; pedig láttuk már többször, hogy a tör.-magyar szók kivált csuvasos alakkal lépnek föl, a mihez képest azwáw:jak. ütüö-íéle egyezés némileg föltetsző ;| ezenkívül még meg kell jegyezni, hogy a m. üdr>J üdü

szó csak ujabb divatú; régibb keltű csak : üdvöz „sospes, salutatus, benedictus", tájszó : üdülni „hízni, szépülni, növekedni", MA.-nél meg így: „evigilare, expergefieri"; hogy ide való üdnep (üdnap), ülleni (üd-6) Ha a jelentés csak ezen igének mint segédigének való használatából van következtetve (p.o. jüri türmedi „er konnte nicht gehen"), azt még korántsem tartom bíztosittotnak. Mert az összefüggés alkalmasint más fordítást enged meg, az értelem fősúlya az alapigén (jüri) és a negatión levén. Lehet azután a íör-nek olvasott szó akár tur- is, mely ige („állani") törökség szerte használtatik mint ilyen segédige.