Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Jelentés Vámbéry A. magyar-török szóegyezéséről 61

JELENTÉS VÁMBÉEY Á. MAGYAR:TÖRÖK

SZÓEGTEZÉSEIRÖL. 85 cs. jübj juh jó, helyes, kedvező; ujg. süb, sub u. a., sübütjó idő | St. szerint csak cs. jüb • KB. söb „passend, richtig", sübüt „zu rechten zeit" | ujg. süb jakutos kezdőhangzóval volna, melyet tör. j helyett, az ujg. különben nem alkalmaz; egyébiránt v.ö. Ugr.; [? ősr.]; — jöv- (jönni): c&.jau-, jauv- (corr< jaus-) közeledni, jőni; jauk közelgő | St. „sich nahern, naher kommen", jauk „nahe" | a tör. szók jelentése mégsem egyenesen „jőni", mint Ugr.; [? ősr.]; —jutni: cs. osz. jit-,jet- jutni, eljutni | St. „anlangen, gelangen, genügen"; v.ö. Ugr., szorosabban megfelelő alakokkal; [ősr.]. , Kalpag: cs. osz. kalpak | cs. telpek jobban elmarad; összefüggés szláv klobuk-ral ? [köles]; — kan: cs. kában kandisznó | v.ö. Ugr. 2., pzorosabb alakegyezéssel; a m. szó jelentése is szélesebb „mas"; | elmarad, mint puszta ötlet, jak. %an „nagy, hatalmas", tat. yan „fejedelem"; [? köles.]; — kancsó : cs. koncok ivóedény | St. „schüssel, tasse"; [köles.]; — kantár : jak. %antarga j ellenben nem állhatják, küntüs „kantár", mely nincs is Böhtl.-nél (honnan való tehát ?); ezt: osz. kant'irma „kantározás" nem hitelesíthetem; [köles.]; — kapni: osz. cs. kap- elragadni, mohón venni | még a m. kapdos-, kapzsi szókat külön hasonlítani, fölösleges; különbözik is kapdos- a cs. kap'is-~(? kapói-, v.ö. St.) igétől képzésre nézve; v.ö. Ugr. [ősr.]; •—• kapn: cs. kapu, ujg. kapuk, osz. kap'i kapu, cs. kapka- bezárni; [köles.]; — kar : jak. %ari (corr. %ar'i) „billentyűn fölötti rész" („gegend oberhalb des handgelenks") j cs. kari kar Ab. (meg: „arasz", v.ö. osz. kar'is),• | e mellett elhagyni való osz. kol kar; | az ugorságból hozható föl: zürj. g'irfia, votj. g'ir pun ellenbogen, elle (pun „vég, fej"); [ősr.]; —karó: cs. kazuk, osz. kaz'ik \ &z r mutat legközelebbi csuvas eredetre; [köles ]; — káromkodni: cs. karga- elátkozni, káromkodni; | az ugorságból hozható föl: f. kiroo-, lapp karrote- exsecrari, karro dirae, exsecratio ; különben félig meddig hangutánzó jellemű ; [ősr.]; — kecske: osz. keci, cs. ecki (icki) | egyéb házi állat nevével együtt [köles.]; — kék : cs. kök, osz. gök ; [köles.]; •—• kép: jak. kiab alak, kép, osz. gibi- képen | azonban Ugr.: vog. kep, cser. kap; mind a mellett [köles.]; •— késő, késni: cs. kec késő, kecikkésni; osz. geo késő | m. kés- egyenesen egy keci- igének, késő pedig kelik névalaknak felel meg; [köles.]; — ki (quis): tör. kim | Ugr. [ősr.]; — kicsi, kis : cs. kivik, osz. kücük; [köles.]; — kín: cs. kín kín, baj | kin mélyhangú (km), v.ö. Ab.; [köles.]; — kobak: („tök"); osz. kabak tök | m. kobak „kürbisftasche"; [köles.]; — ko*