Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - A Kondai vogul nyelv (Márk evangeliuma) 177

HANGTAN. 183 Áz au ikerhangzóra nézve tanúságos a' Márk szövegének orosz irása. A' tav, ő, sokszor tau-n&k van írva, de még többször tavü-nsk is, az u rövidsége w-val lévén kifejezve. Aligha csalatkozom, ha azt hiszem hogy a' tavit nem akar egyebet ejteni, mint a' tau, föltéve, hogy az orosz szláv kiejtés a' mi szlávjaink szájjárásához illik. Számtalanszor tapasztaltam, hogy a' szláv fiú, mikor a' }bauer

y

mauer'

szókat kiejti, azokat fiaver, maver'-nak mondja. Azt gyanítom már, hogy az idegen nyelvekben nem igen járatos orosz is az au hangot ew-nak szereti ejteni, mint a' Márk fordítója, 's hogy a' fordító, mikor nem av-ot, hanem világosan, mintegy láthatólag au-t akar írni, avu-t ír. A' tavit tehát nyilván csak tau, mi külömben onnan is kivehető, mert az u a' ragok előtt soha sem található; pedig mikor tavnane-t, neki, ír, a' tavitnane nagyon helyén volna, ha tavü két tagú találna lenni. Tavü tehát csak tau; de így tavnane és taunane is azonos. Én bátran a' tavü-t csak tau-nsJs. írom, a' távot pedig meghagyom. Hogy a' v-t az orosz író u helyett teszi gyakran, bizonyítja írása is, mert Tay-t is ír, mint az aul szót hol aB^, hol aBHJi-nak írja. Ez az BLI írás is u helyett azt bizonyítja nekem, hogy a' B ilyenkor nem v, hanem u. Alább még hihetőbbé válik ez. Lásd 9. 3. Az o-ra nézve ezeken kívül, a' miket a' IX. köt. 107. lapján 2) alatt olvasunk, a' Márk evangéliumi nyelve még néhány esetben teszen a helyett o-t, p. o. os lyuk, as helyett; vojlm, mert, vajlen h. Állandó még is a' soj hang, szó, suj helyett; p. o. Mr. 1, 2. ketam amk sujmtapím, küldöm hirdetőmet, 's a' 3. soj laüpriil hangja a' szólónak. Az u és a hangokrul nincs egyéb észrevételem annál, mit az idézett 107. lapon 4) alatt meg itt 2 alatt elmondtam. 4. Az e több megjegyzést érdemel. Általában, úgy hiszem, az utóhangu e széles, tehát tulajdonképen a, a' melly azután a' ragok előtt a-vá változik, p. o. Jioca, hocat, morcé (morca) morcát • Jiocanel, morcanel. Az orosz írás a' széles e-t nem tudja megkülömböztetni a' közép e-tül, mint nem a' magyar: de a' közép e-t legtöbbnyire H-vel fejezi ki, mit én V-vel írok, 's ez uralkodik itt mind képzőkben, mind ragokban. P. o. holís, elimholis, Máténál holes, elemholes ; hottl (sőt hotol is) hotel helyett; meriím, meriin: amott ménem, ménen; mensím, mensín, menís e' helyett: mensem, mensen, menés; latijpntl e' helyett: latepnel stb. De a' Márki kézirat felváltva