Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)

Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1

DENOMINATIV IGÉK AZ UGOR NYELVEKBEN. II. 10 tire, fájlalni (p. o. silmaansá a szemét.) E képzésnek mibenvoltát egyszeriben megmutatja a varso- példa, mely mellett van még varsoitseis; látni való ugyanis, hogy ezen varso- nem egyéb mint rejtező i képzés, e h. varsói-, s ugyanazon táj ejtésből veszi eredetét, mely a varsa többesi adessivusa varsoilla helyett ezt mondja: varsolla (ellenében az egyesi varsalla-n&k). így csakugyan állithatjuk, hogy p. o. a lahjoitta- alatt lappangó lahjoi- ige megvan még az említett láhjoban. Földerül így általában az eredeti viszony is, melyben némely a-végű névszók és o-végü igék állanak egymáshoz, p. o. sana szó és sano- mondani; ez utóbbi ugyanis származéka az előbbinek, s nem megfordítva. A magyar -l és -z denominativ képzők jelentési körébe esik végre még egy finn -sfa, -sta, és -ista, 4sta képző is, mely utóbbi ezenfelül azzá-tevési (tt-íéle) igéket is alkot. Példák: a) -sta-m: kalastahalászni, linnusta* madarászni (lintu), kummasta- csudálni (kumma csuda), metsasta- vadászni (metsa erdő), narasta- angina aíficere (narajj natcista- humescere (nedveselleni, nata), pohjasta- fenekelni, fundum attingere (pohja), rahasta- pénzzel ellátni (raha), somastaaptare, accommodare (somd)}

illasta

coenare (ilta este), udusta- per. metezni (utu köd), ujosta szégyenkedni (ujo verecundus), piirustalineis describere (piiru), punasta- (v. ö.pimista-) rubidum reddere; — b) -ista-rsL: kukoista- virágzani (kukká), hyyriitá- hátat görbíteni (kyyra, -ry buckel), latvista- decacuminare (látva fa teteje); mutkistainflectere (mutka flexus, curvamen), tukista- per crines vellicare (tukha), verisfá-cruentare (vére-vér), lavista átlyukasztani (lapi lyuk), lovista- rovásolni (lőve- incisura); váhvuta- erősíteni (vahva,) uudistaujítani (uute új), pienista- aprítani (piene).— Hogy.az utóbbi 'ista alak, úgy mint a fent magyarázott -itse}

-itta

képzők, szintén az i képzőből indul ki, azt már a latvista- (látva) példa teszi meglehetősen bizonyossá, mely különös jelentésével (latva-t elvenni) a fent (12.1.) kiemelt i-félék mellé sorakozik, a milyenek: lehii- juuri-, oksi-, kukki, kési- ; továbá mutkista- mellett mutki- hajlásokat, tekergéseket tenni. Az -itta-beli íía-val egyezöleg ennek az -ista-heli sta-nsik is causativ értéket lehet tulajdonítani, mert ilyennek fordul az elé, akár miképen is keletkezve, p. o. a ripusta- „függeszteni, akasztani" igében, ettől; rippu- függni. Minthogy azonban még más értekü -sta is találtatik, mely az igének tárgyra vonatkozását nem változtatja (p. o. anasta- sibi arrogare, vindicare = lapp ad-