Nyelvtudományi Közlemények 10. kötet (1871)
Tanulmányok - Budenz J.: Denominativ igék az ugor nyelvekben. 1
DENOMINATIV IGÉK AZ TTGOE NYELVEKBEN. I. 9 reményi, gőzöl, füstöl, vizel, árul, becsül, tisztel; dolgozni, könyez, figyelmez, oltalmaz ; czifráz, enyvez, foltoz, árnyékoz, ruház. E mellett még különös tanúság ezen igéknek frequentátióra képes és alkalmas voltáról azon körülményben rejlik, hogy egyesek még tüzetesen frequentative képzett mellékalakban divatoznak, p. o, kémlel (kémei), szemlél, ízlel, számlál, ha még nem is akarunk ilyen frequentativ elemre ráismerni azon kettős ZZ-ben, mely az F- allatti igéket képezi (jovall, kevesell) s helylyelközzel márutt is eléfordúl (kedvelleni, hékélleni, hidallani, lángallani, vizelleni, vereselleni, zöldelleni). Mind ezekből világos, hogy magában véve mégsem képtelenség a -z, 4- féle denominativ igéknek egyszersmind gyakorító mellékjelentést tulajdonítani4-; ha t. i. egyszersmind kimutatható, hogy a denominativ és a frequentativ functio eredetileg külön elemek által volt kifejezve. A lehetőségek, melyek előtt nyomozásunk erre nézve áll, a következők: 1) Mind az -l mind a -z képző eredetileg a frequentatiót fejezi ki, s a denominativ alapképzö mindegyik képzésben lappangó. 2) Az egyik vagy a másik képző eredetileg frequentativ természetű, s e mellett a tulajdonképi denominativ képző lappangó. Hogy e lehetőségek egyikét vagy másikát kellő valószínűségre emelhessük, mindenek előtt e.képzők hangalaki eredetét és mivoltát kell tisztába hoznunk, s e végett már a magyar nyelv tényein túl azon tanúsághoz kell folyamodnunk, melyet a hasonló jelentésű denominativ igékre nézve a rokon ugor nyelvek nyújtanak. •i -