Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)

Első rész. Szó-tan - 13. A szótan osztályai 24 - 14. Eredeti tárgyi nevek 24

TÁRGYI NÉV. 27 saris tenger, pores por, varis üldözés, markes keselyű, tárgyi nevek eredetieknek látszanak, mi legalább a' pores-re nézve bizonyos volna, ha a' magyar por szót a'por-es-sel azonosiithatnók. De a pures disznó eredeti voltát a' finn porsaha — disznó bizonyitja. Különösek az ochser róka, ochter zokogás szók is. Az eredetiek közzé az összetételek is sorozhatok, ha az egyszerű szók eredetiek, a' mellyekböl állanak, mint: a-püv (leányüú) gyermek, ma-kan (föld-tér) föld, fölkerekség, jege-püv (jegápüv) atya-fi vagy atya-fia (atyafi, testvér*), sager-püv, (tehén-fi) borjú, su-jejv (bot-fa) bot, sat-pank (száz-fej) százados, sam-pal, lajl-pal, kat-pal (szem fél, láb-fél, kéz-fél) félszemű, fél-lábu, félkezü, iiol-3am (orr-szem) oreza; vájjon a' magyar is összetett szó volna-e ? Paul-kan (falu-tér) úteza, falu-köz, jejvvaj (fa-zsir) faolaj, vat-chal (rövid köz) néha. Különös figyelemre méltók az elem-choles (ég halandó) ember és uj-chul (vad-hal) állat. Az ember a vogulban choles = halandó, meliy, mint látni fogjuk, chol == hal igéből származott tárgyi név, de szinte még gyakrabban elem-choles. Ennek első része, elem, elm ugyanaz, mi a'finn ilma = levegő, ég, 's az embert égi vagy levegői halandónak azért hijják, mert a' vogul hitrege szerint az első ember az égbul, vagy levegőbül jött alá. Szinte bizonyos, hogy az ember hasonlóképen összetett szó : em (elm) és ber; az em-nek jelentését találjuk meg a' vogul (finn) elm-ilm-ben, de a' ber még ismeretlen előttem. — A* vogul teremtési hitrege, a7

melly az elem-choles (az éjszaki vogulban elm-kals) eredetét tudja, azt is elbeszélli, hogy a vadat (uj) és halat (chul, az éjszaki vogulban kul) az égbül jött ember gyúrta földbül és hóbul; a' vogul nyelv tehát az állatot, az ember ellenében uj-chulnak (vad-hal) nevezi. A' fajnevek rendesen későbbi eredetűek, a' magyarnak sincs kifejezése az animál fogalomra, mert az állat annyi mint lény. Azért van a' magyar nyelv szerint okos állat (= ember), oktalan állat (= animál), asszonyi állat (= nő) lelkes állat (= az élő) stb. Hol vette a' magyar a' madár szót, nem tudom, valamint szószerinti jelentését sem tudom: a' vogulnak sincs kifejezése a fajra vagy nemre, 's azért toulen uj (az éj*) A' mi (magyar-vogul stb.) nyelveink a1

fráter germanus, soror germana fogalmakat atyafi és testvér szókkal fejezik ki, Két atyafi tehát egy atyjának fija ; két testvér egy anyának két fija.