Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)
Beveztés - 11. Az ugorság főjelleme az igének tárgyi ragozása 21
BEVEZETÉS, 23 vaj len látod, második alanyi személy, mint ölen, de l tárgyi raggal, mint kietilen, mert vajem látok, vajlem látom,vajlen látod. De a' vajlen látod szó, itt mondatkötő, mert jelentéssel, mint számtalanszor az evangéliumban. — Urita őrzi, harmadik alanyi személy, mint kvali, de t-(td) tárgyi raggal, mint kietitá. Tehát urem uren, uri őrzök *) stb. urilem, urilen, urita őrzöm stb. menan i lani .kalemtelan püvme, i chun chontilan tavamé, *suj latan amnane = menjetek 's szorgalmassan kérdezzétek a' fiút, s ha megtaláljátok őt, hirt mondjatok nekem. —• Menan menjetek, latan mondjatok alanyi személyek tárgyi ragok nélkül, de haleiaielan, chontilan alanyi személyek l tárgyi raggal, mint kietilán követitek. Kalentem kérdezek, kalemtilem kérdezem, kalemtilan (vagy kalemtelan) kérdezzétek; chontem találok, chontilem találom, chontilan találjátok. man uslov tav sóvá, tont jejsov pank chuteltuchv tavane == mi láttak ő csillagát, azért jöttünk fejet hajtani neki. Uj lát, jej jő, usem láttam, jejsem jöttem, usov láttunk, jejsov jöttünk, de uslov láttuk, az éjszakiban kietislu követtük. Jegipetnel vovislem am amk püvem = Egyiptomból híttam 'én fiamat. Vovem hiok, hivők, vovisem híttam, vovislem híttam őt mint kietislem. sov1 chotcharme usanel = a' csillag, a' mellyet láttak. Usem láttam, uslem láttam őt, uslov láttuk, uslan láttátok, usanel látták üi: az éjszakiban kietisánl. am pernél punganem nanen vitel = én megkeresztellek titeket vízzel. Punéin, pungem teszek, pernél pungem keresztelek; pungilem keresztelem = őt, és keresztellek, punganem nanen keresztellek titeket. Itt a' punganem ige a második személyü többes tárgyat fejezi ki. titetme socho miganem nagnane = ezeket mind adom ne*) Az ur -• orz azon igékhez tartozik, a' mellyek a1 jelentő mód jelen idejében sz, z-t vesznek föl, mint te' tesz, hi' hisz, le' lesz, vf visz, ve' vesz, alv alszik, fekv1 fekszik stb. Ezeknek sz-je a 1 múlt időkben eltűnik. De vannak ollyan igék is, mellyek tőjében a' rokon nyelvbeli megfelőkkel összehasonlítva, nincsen sz, mint u, usz-ik, finnben vogulban uj ; von-vonz, fin. ven ; őr örz, vogul ur, d& .-a1 magyar nyelvszokás már tőbelinek kezdi venni az sz hangot.
