Nyelvtudományi Közlemények 9. kötet (1872)

Beveztés - 7. A vogulnak viszonya a’ magyarhoz, kimutatva a’ számnevek által 13

BEVEZEIÉS. 15-Éjszaki vogul. Déli vogul. Magyar. Finn. nol-sat río'-sat nyolczvan kahdeksan k. antel-sat ontel-sat kilenczven yhdeksán k. sat sat száz sata sater soter ezer tuhannen 90. 100. 1000. Nagyobb egyezést annál, melly a' magyar és vogul számnevek közt van, sehol sem találunk az ismeretes nyelvekben ; ez a szemmel látható tény" egymagában teljesen és véglegesen eldönti a!

legszorosabb rokonság kérdését. A' ki még tagadni akarná, az hozzon fel nyelvet, mellynek számnevei nagyobb egyezést mutatnak a' magyar nevekkel, mint a' vogul. 'S ha nem tud illyet felhozni, hagyjon már fel a' nyelvtudományi fészkelődéssel; 's a' helyett, hogy azt keresi, a' mi nincs, tanulja meg azt, a' mi van és már előttünk is van, 's nyelvtudományunk haladni fog, holott most sürög-forog ugyan, de nem haladva, hanem keringve, sőt szédülésig keringve. Sok tanúság rejlik a' felhozott számnevekben; sok történeti adat van azokban lerakva, mellyeket, bár ismételve teszem, újra megemlitek. A' magyar, vogul, finn, sőt a' török számnevek is (az altáji rokonságon kivül lévő nyelvekről nem beszéllünk itt) 1-től—-7-ig egyszerűek, mint a' 10, 100, 1000 is, de a' 8 és 9 's a' többi mind két szóból alakultak. A' 20—90 tizesek és a' 200—900 százasok minden ismeretes nyelvben össze vannak téve, de nem a' 8-as és és 9-es. Nevezetesek tehát ezek összetételei, mert azt tanúsítják hogy a' mi nyelveink nem mindjárt 10-ig számláltak, vagyis világosabban szólva, nem a tizes rendszer szerint, hanem csak 7-ig. vagy hetes rendszer szerint számláltak. Az időt pedig, a' mellynek folytában a' hetes számlálást tárták, az együttlakás idejének mondhatjuk; azaz a' finn, ugor nyelvű népek addig még együtt, legalább nagyobb közelségben egymáshoz, mintsem más nyelvűnépekhez, laktak. Ezen együtt-lakás idejében alakulának tehát az 1 —7-ig való számnevek, a' mellyek azonosak, mert a' k, eh, h váltakozása, mint az 1 és r-é (harm, kolm), (1) 1 és gy-é, úgyszólván, csak táj béli kiejtés külömbségei. Még a' t utóhang miatt is nevezetesek azok. Azt fogjuk t. i. látni, hogy a' vogul (és finn) szók utó-