Nyelvtudományi Közlemények 8. kötet (1870)

Lindner Ernő: Nyelvjárások vallomásai. 1

NYELVJÁRÁSOK VALLOMÁNYAI. 35 ség"; a kettő egymáshoz csatoltatik és megvan a plurális ; ,,^inkiai" annyi mint „az emberek", szószerint „az ember-egész, az ember-összesség." De sinaiban ugyancsak a többes képezésére más szavak is használtatnak. így p. o. „péi" annyi mint „az osztály, a rend." Ez hozzátétetik p. o. „i"-hez, mely annyi mint „idegen", és kész a többes; „i-péi" annyi mint „az idegenek", szó szerint „az idegen-osztály, az idegen-rend." Az európai nyelvekben hasonló többeseket találunk, melyek azonban nem számítatnak a grammatikai formákhoz. A német „Menschen-Geschlecht", az angol „man-kind" (ember-nem) épen úgy van képezve, mint a sinai „ipéi" (idegen-nem); a német „Christen-heit", az angol „christendom" (keresztyén-összesség) épen úgy van képezve mint a sinai „gin-kiai" (emberösszesség); a német „klerisei", az angol „clergy" pedig a latin „clerici" többesnek synonymuma. Tibet nyelvében a többes „kun" = „mind" és „t'sogs" = „sokaság" szavak hozzáillesztése által képeztetik. Ilyen szók hozzátétele által képeztetett a nőmének többese eredetileg más nyelvekben is. Ilyen hozzátett szavak mindaddig, míg tökéletesen megértetnek és elevenen tartatnak, ellent is állanak a hangi pusztulásnak: de mihelyt elvesztik, hogy úgy mondjam, lélekjelenlétöket, lélekébrenségöket, azonnal beáll a phoneticus enyészet, és mihelyt egyszer ez kezdte meg munkásságát, az általa megtámadott szórészek még csak közmegegyezésileg ráhagyott, mesterséges léteit tartanak meg és grammatikai végzetekké asznak öszve. íme láttuk, miképen fejeztetett ki a szám; de ugyanaz a processus vezetett a casusképzéshez is. így p. o. a locativus a sinai nyelvben különbféle módon képeztetik. Az egyik mód abban áll, hogy az illető szóhoz oly szavak ragasztatnak, mint „cung" (közép) vagy „néi" (benső); így p. o. „kűö-cung" annyi mint „az ország-ban." Az instrumentális az „y" előragasztása által képeztetik; az „y" pedig régi gyök, melynek jelentése „használni valamit, élni valamivel." így p. o. „y ting" annyi mint „bot-tal" (szószerint „használni bot"), a mi helyett latinban az ablativus, görögben a dativus állana. Bármennyire bonyolodottaknak is tessenek már most a görög és latin nyelv rendes és rendhagyó declinátiói, mégis bizton föltehetjük, hogy azok eredetileg az öszvetételnek ezen egyszerű methodikája által képeztettek. Eredetileg valamennyi ariai nyelvben megvolt egy casua 3*