Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: A sémi névszó számviszonyai. 63

64 GR. KllUN GÉZA. ugyanis nem egy bizonyos dolgot, hanem a nemet nevezi meg, melynek fogalma alá tartozik a dolog; s ez az, mi mindenek előtt a fogalmat a puszta részszemlélettől megkülönbözteti. Ha egy kart vagy kezet képként tüntetünk magunk elé, úgy az részszemlélet. A fogalom azonban nem tartalmaz ilyen képet, se semmi egyest, hanem az egész nemet tartalmazza. Azon szó, mely németül kezet jelent, ezt mint a megragadót, a tárgyhoz hozzákapót nevezi meg (Hand von hindan) *). A kart jelelentő német szó összefoglalt hajlást jelent (az „arm" szónak „ar" a gyöke UÍ'QOO). A valóságban csak az egyes dolog létezik, a szemléletnek csak ez lehet tárgya. A lélek azon képet, a mely a külső tárgy után szemhártyánkon támad (a szem reczés hártyáján), eszményi vonalokban másolja; s ezen eszményi utánrajzolat már maga a szemlélet, mely megfelel bizonyos tárgynak. A fogalomnak tárgya azonban valami általános, t. i. a nem, ez nem szemlélhető, ez a lélek belső munkásságának fejleménye, ebben rejlik képzése. Az egyes oroszlány bizonyos helyzetében, a téren bizonyos kékség szemléltetik, de az oroszlány, a kék szín csak a lélekben léteznek, — ezek fogalmok, szavak." Fontos mondatokat idéztem, melyek az új nyelvészet legjelentősebb eredvényét jelzik. Úgy a szokások és erkölcsök, mint a nyelv, saját bensőnkből támadnak. Az emberi szokások nem az állatok szokásainak utánzása, az emberi nyelv nem a természet másolása. A fogalom tárgya tehát nemi egyes. Ezen nemi egyes még nem singularis, se nem plurális. A sémi népszellem a nemi egyest határozatlanságából kiemelni hajlandó. Ide tartozó példák nagy számmal fordulnak elé;

s több osztályba sorozhatok. Vegyük elé a növényi osztályt, s lássunk példákat reá : S^rtíűlK „dinnye", B^HKÍ m^nN „aloe", D\SÍ3l

?K „szantálfa." Innen jön az, hogy nem ritkán találunk a héberben többest ott, hol p. o. a magyar nyelv nemi egyest használ. így Q^tSS (Gen. 43. 11), D"Hp# (ugyanott). A magyar e helyen diót, mandulát mondana, így fordítá e verset Károli Gáspár is. DWfl bül magyarul „ákácz-völgy," BW *$% magyarul „akácz fadarabok." Még megemlítendő a Ö'OKfi többes, mely a rendes HiKfi helyett egynehányszor fordul elé. Ezen növények és fák nem egyes példányokban, hanem kiválólag csoportosan *) A sémi jad (=. kéz) eredetileg a lapost jelenté, a tni épen úgj lehet a kéz lapja, mint a láb talpa.