Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1
A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 41 836. az, oz (o-z)T ): ott, oda, ollyan, úgy: to- : tova, tovább, túl (M-túl), túlsó ; ta-val; f. tuo- az (iste, is): tuohon oda; tuolla, tuossa ott; tuolta, tuosta onnan ; tuonne oda, tova: tuonnempa (nem. -pi) remotior istuc ve7'sus; tuollaise (nom. -ainen) olyan; toise (nom. toinen) második, másik j észt. too az (a megvetés mellékérteimévéi) ; töise, teise (nom. törne, teine) második, másik: teisel poolel a túlsó részen (jenseits) \ lív. tuo az, amaz; tuoi, toi (pl. toist) második, másik\lp. tuo-, IpF. duo-, do- (nom. tuot, duót, dot) az (iste, ille): tuoggo, IpF. duoggo ott (tuoggo ja taggo, IpF. duoggo daggo ott s itt = itt-ott); tuobbe, tuobben, többe, IpF. dobbe amott, a túlsó részen; tuoggar, IpF. duoggar, doggar olyan. I md. mdE. to-: tona, mdE. tona, tovata az, amaz; tosa, mdE. toso ott; toza, mdE. tozov oda; to, tov, tu, tuv, mdE. tov oda, arra; tosta, tov'ilda, mdE. tosto, tovoldo onnan; — md. oma, omo, mdE. ombo más, másik (omo ber6gu, om-siri a másik v. túlsó partra); omíce, mdE. omboce másik, második 2) | cser. tu az (tu-leö tumbak azon túlra): tudó az, ö; tusto ott, tuskó oda, tuzeö onnan, tunam akkor, tuge úgy; tumbal túlsó oldal (tumbalan, -bak túlra, tova, tumbalne túlsó félen, túl, tumbac túlnan); — cser. cserH. 3 ) umbal túlsó oldal (cserH. u. sirá túlsó part: umbalne, cserH. umbalna túl, -n túl; umbak, cserH. umbaka túlra; cserH. umbecen túlnan) \ oszt. to: torna az (tompéiga v. pej a túlra, túlsó részre; tom-pélgena v. pena túl, túlsó részen); togof, osztS. togonam oda; totta, osztS. totti ott; osztS. ') Az az (oz)-héli z már képzőelem, 1. NyKözl. VI, 34. 1. 2) E szerint a 607. számú czikkböl (más) a mordvin rovatott ki kell hagyni. Látom ugyanis most, hogy a mdE ombo az o = fo mutató névmástö'nek comparativusa, a finn comparativus-képző mpa-v&l azonegy képzővel (mbo), mely a md.ban csak ma, mo-vk lett. Az ombo, oma tehát e h. való : tombo, melynek megfelelő finn alak ez volna : *tuompa, = lp. tuobbe, mely elé is fordul. Hogy „másik, második" jelentésű szó mutató névmásból származhatik, mutatjuk a f. toise és az indorgermán nyelvek terén a lat. altér, ném. ander (gót. anthar), mely utóbbiak szintén comparativusi képzővel alakultak. 3) A cserH.-ben ezenkivül rendesen se használtatik távolra mutató névmásnak ; eléfordúl azonban tu is még ebben : tunamsa akkori. — A tumbal, umbal alakok szintén comparativusi képzéssel vannak (tumb, umb), v.ö. tembal a következő czikkben.
