Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 3 || votj. mertal- mérni, súlylyal mérni: mertet mérték J oszt. mardad- mérni (messen) \ vogD. mart- mérni: martes, vog. mars mérték \ zürj. murtal- mérni, murtäs mérték. 620. messze (messzeföldre; messzire, -röl; messzünnen): lp. mece messzevaló (remotus), meceb messzebb (remotior): mecen messze (procul), meeos messzire, mecane- messzebbre menni (longius récédére). 621. méz (méze-t; mézes); méh (méhe-t): /. mete (nom. mesi) méz; metise, mesise (nom. -inén) mézes ; mettiäise, mesiäise, mesiläise, v. mehiäise, mehiläise (nom. -äinen) méh (apis mellifica) \ észt. mesi (gen. mee) méz; mesilase (nom. -lane), mehise (nom. -ine) méh \ liv. mez, meiz (gen. m ed) méz. || md. mecf, med; mdE.

mäd, med méz; md. mes; mdE.

mäks méh | cser. cserH. mü, mü méz ; cser. müks, cserH. mü/s méh \ votj. mu méz ; mus méh \ zürj. ma méz ; maz'í méh. 622. mezítelen, mezítlen, meztelen *): lp. IpF. moskote- zárni, bedugni (házat, lyukat), befedni (zudecken, zumachen, p.o. edényt) ; lp. moskos, IpF. mosko clausus, occlusus 2). || vog. mäs- induere, mäsne öltő (ruha) ; vogD. mäs-, mäsepöltözni, mäst- Öltöztetni. 623. mező: IpF. mäcce mező (mäcest ja muorrai sist va^olet mezőn és erdőben járkálni); lp. mece silva, desertum\f. metsä erdő (silva)\ észt. metsa (nom. mets) erdő, csadaj\lív mötsá erdő. 624. mi, me- (kérdő névmás: millyen, mint, melly, meddig, merre, mennyi): /. mi mi, mely (nom. mi-kä, gen. min-kä, indef. mitä): mihin hova, merre, missä hol, miten, miten-kä hogyan, miksi minek, miért, stb. \ észt. mis (mi-s) mi, mely : mida (indef. = /. mitä), millise (nom. milline) milyen ; mii (f. millä), p.o. mii aial mi') A telen-nék képzőértékét tekiatve a. m. „takaró, ruha nélkül való"; a miszerint a mezi (mezé, mezej) névszó, mely „takaró, ruha" jelentéssel bírt. De nem lehetetlen egy mezít igének fölvétele sem, ezen jelentéssel „takarni, Öltöztetni." *) „Claudere, zárni" ugyanazon észjárás szerint váltakozik a „fedni, betakarni, öltöztetni" jelentéssel, a mely Bzerint az „aperire" és „nudare" jelentések váltakoznak. V.ö. fentebb a f oszlik, f oszt czikket (529. sz.)