Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

A MAGYAR ÉS PINN-UGOE NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK, 25 egész (óbba mailbme az egész világ): óbban egész, ép (felvágatlan) ; obbo, obbas ép (p.o. edény) \f. umpe (nom. umpi) tökéletes zártság, nyílástalanság, kézagtalanság (status vei undique clausae, apertúra carentis): umpi-tie via clausa, nive obruta (v.ö. Ip. obbes), umpi-silmin becsukott szemmel, umpi-aita (egész kerítés), agellus circum-circa septus, umpi-Iampi lacus sine ostio, umpi-uni (ép álom) sommus dulcis, non abruptus, umpi-suomalainen nonnisi Fennice loquens, stock-finnisch ; tie menee umpeen via clauditur (nive), kaksi paiváá umpeensa két egész nap, vatsa on ummella alvus est obstrucüis ; umpise, umpinaise (nom. -inén, -ainen) undique clausus, umpea- (* umpeda-) circumcirca claudi ; ummista- claudere, obturare | észt. umbe (nom. umb): umbe-aed egész kerítés (zaun ohne eingang), bekerített darab föld; umb-aher egészen meddő (tehén), umb-tee járhatatlan, hóval tele fútt út; umbse- (nom. umbne) töretlen (út), tömör (unausgehöhlt, p.o. kont csont) \ liv. umbö töretlen, tele fútt (ungebahnt, verstümt, p.o. út): umbös kiét zárt edényben főzni (verdeckt kochen); umstimi szondás (obstruction,v.ö.f.ummiata,-). I md. ambá mind, egész (odáig =r lat. usque). 749. est, este, estve: /. ehtoo est, este (vesper, tempus vespertinum: páivá on ahtoolla sol ad occasum vergit); ehtoona, ehtona vesperi; ehtoise (nom. -oinen) esti, estveli] észt. öhtu (nom. öht) este, öhtuse (nom. -une) esti | liv. öödög, űdög este, nyugat: ÖQdön, üdön este, estve (ábends) \ Ip. ikto, IpF. jifta, jifti, IpE, jehti tegnap '); ektas, IpF. ivtas, jivtas tegnapi. 750. ester (meddő, magtalan: székely szó): f. ahtera meddő, nem fejős (gélt, güste: lehmá on ahterana a tehén nem ad tejet) \ észt. aher (gen. ahtra) u. a. \ liv. ádörs (pl. -rá), ádr meddő (unfruchtbar, güste). 751. es- (esni, esik), ejt (ejteni): zat) ige megint nem ,,éppé tenni" (a mi annyi volna mint „reparálni"), hanem : „vmit részekből összerakni, tígy hogy a részek közt kelletlen hézagok ne maradjanak." ') Az „este" szó hasonlóképen a „tegnap, heri" kifejezésére szolgál, p.o. a szláv nyelvekben : veíer este, vcera tegnap ; a litvánban : vakarás este, vakar tegnap. Ugyanazon észjárás szeiint azután a ,,holnap, cras" is a „reggel, morgen" ról neveztetik el.