Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 1

A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 15 || md. letká, mdE. lát'ke nedves, nyirkos. 702. lúd (luda-t, ludas) : || vog. lunt lúd \ oszt. tűnt, osztS. Iont \lúd \ cser. ludo, cserH. loda récze1

). 703. lusta: /. luoska;

luoskio

homo (femina) negligens, squalida. I cser. loskudo, cserH. luskada gyenge. 704. lát (látni; látogatni): észt. vaata- nézni (sehen, zuséhen). 705. ad, ád (adni: adomány): /. anta- adni \ észt. and-1 lív. anda-, ánda-1 lp. vadde-, IpF. IpE. adde- adni. || votj. ud- odaadni, nyújtani, elibe adni (reichen, darreiéhen, vorsetzen). 706. ág (ága-t, ágas); agancs: /. oksa2

)

ág (rarnus) \ észt. oksa (nom. oks) ág (zweig, ast, zacke) j liv. oksá | lp. okse, IpF. oafse ág. | cser. uks, ukis, cserH. uks?

uksa

ág \ md. aksiks fűzfa \ oszt. anet, ankét, osztS. ánkel fa, karó (baumstamm, pfahl) ; onet, osztS. anet szarv. 707. agg (aggo-t; aggastyán) : /. ukko öreg ember; férj (senex, maritus) ; nagyatya. || vog. ojká férj, gazda | oszt. ika, iga, osztS. iki családos ember, öreg ember. 708. agy (agya-t caput, cranium: agyba főbe, agy-velő, agyon ütni): f. otsa (* ohta) homlok j észt. otsa (nom. ots) homlok ; vég, hegye vminek 3

)

(stirne; ende, spitze ; otsani végig) \ lív. vontsa, vuontsa homlok. 1) A cseremiszben ezenkivül

lúdo (cserH. lúda) „szürke", s meglehet, hogy a „Md" az efféle színről kapta a nevét. 3) Arra nézve, hogy a magy. áya-ban nincs az o&sa-beli *-nek megfelelő hangzó, v.ö. m. mája- = f. maksa. Az ebbeli s, az oszt. múgot szerint, í-ből eredt, s így van ez az oksa-ra nézve is, v.Ö. oszt. ánket. 3) V.ö. a finnpoa

„fej" szónak ,.vég" jelentését (1. 491. sz.). Hogy az észt nyelv is ebben a „fej" jelentésből indái ki, abból látható, hogy a ,,homlok"-ot még különösebben otsa esine-nék is mondja, mi tkp. otsa-elö, azaz „fej-elő."