Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)

Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: A sémi névszó számviszonyai. 63

A SÉMI NÉVSZŐ SZÁMVISZONYAI. 107 (Jer. 37. 15) = B^ID^n JT3 (a Pr. k. 4. f. 14. v.-ben); Itt) 73-lal összetéve „mares, quidquid estmasculum" D'HSÍ mellett; 3*3"] költői használatú beltöbbes a prósai 33*}£ helyett; r*H*T# annyi, mint D"H35* „szolgák." Itt a beltöbbes alakjához még nőnemű végzet is járult. Végül D előraggal képzett beltöbbesalakok jönnek, ilyenek: n^tt"1Ö „fimetum" |1Ö*T mellett (itt még a nőnem jele is megjegyzendő; JSfiiS Gesenius helyes megjegyzése szerint collectivum „acervus straminis" J2£) mellett; 7|Jj?Ö „szekerekből készült erősség" Tlbí% mellett, melynek még nőnemű kültöbbese is eléjön, ú. m. n'biV. „kocsik"; bbtyfc „gyermekek" (Jes. 3. 12.) 77I3? mellett, melynek kültöbbese D* ; tSÍtíJip „evezők" t£ÍU^ mellett, mely azonban a bibliai könyvekben csupán csak ostor értelemben fordul elé stb. Ezek azon beltöbbesek, melyekről igen helyesen mondja Böttcher: „bisher unerkannt, aber einmal gefunden, wohl unverkennbar sind." L. Nyelvtana első részének második felét, a 458-ik lapon. Magából a syr nyelvből is legalább egy pár beltöbbes alakot idézek, ú. m. 1) a ^"líp („városok") alakot, az egyesszám N1|3* H/THp: A syr kéziratokban és könyvekben a többest jelentő punctum diacriticum az alak második mássalhangzója, illetőleg az 1 betű felett, arra figyelmezteti az olvasót, hogy többessel van dolga. Ez alak megegyezik az arab <£>* beltöbbessel, melynek egyesszáma i-sJi (a jemeni dialectusban *•>**)• 2) rhotho »D*tű!"n" rahtho, rehtho mellett „folyam"; 3) rachuso „rovar" a rachse kültöbbes mellett, melynek rachso egyesszámalakja, illetőleg nemiegyese. A semitismus körében nem csak beltöbbesek fordulnak elé, hanem a nőnemnek is vannak belalakjai, — a belalakképzés nem csak a „numerus", hanem a „genus" fejezetében is eléjön, ez az, miről eddig a sémi nyelvészek mit sem tudtak. Annak oka, hogy e beltöbbesképzés mind eddig ismeretlen maradt, abban rejlik, hogy az aethiop nyelv egy eddigelé ismeretlen dialectusában fejlett ki, és pedig ott is csupán egynéhány melléknévben. Itt nem új alakokkal, hanem egyedül a beltöbbes analógiájára képzett nőnemű alakokkal van dolgunk. Ezen nőnemképzés a tigré nyelvnek egyik legfőbb sajátságát képezi. Dr.MerxBeurmannMór hü szolgájának, AbuBekr-nek szájából hallotta ez alakokat, s megelégedett a hallott alakok ismétlésével, nem érezte az igy képzett alakok s a beltöbbesképzés megegyezését.