Nyelvtudományi Közlemények 7. kötet (1868)
Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: A sémi névszó számviszonyai. 63
106 GR. KUUN GÉZA. beltöbbesalakot különböztet meg,, ú. m. 1) a a 7í$p, 2) a 7Ep, 3) a SnpfJ, 4) a 7*Bj?, 5) az in elöraggal képzett beltöbbes alakot. Ezen alakok az egy 7*í3p híján névimód-alakok, tehát a héberben is úgy, mint az arabban, névimód alakokban jelennek meg a beltöbbesek. B. a TtPjlJ alakot tévesen tartja beltöbbes alaknak, s e tévedésének oka abban rejlik, hogy Jesaiásznak egy mondatát rosszul értette. Jesaiász 17. f. 5-ik v.-ben írva van : Http *"ln ¥p T S^faKS ITÍTi, e versben TVp nem tehet aratókat (messores), mint a hogy Böttcher értette, hanem itt is úgy, mint a hogy mindenütt, aratást teszen. A többi alak, mint láttuk, mind névimód ezen egy 7%& híján, mely részesülő alak, s nem is vált a beltöbbes alakjává Lássuk a héber beltöbbes alakjait egyenként. Legelőbb lássunk 7í3p alakban álló beitöbbeseket. Ide tartozó példák : "1ÖK, melynek egyesszáma TÖJf „összefüggésben álló hathatós, hatalmas szavak" (B. fordítása szerint „Kraftworte im Zusammenhang"); *lp2 „éretlen szőlők", egyesszáma "ÍD3; G£% egyesszám alakja Dt^Ji; "iDh (mely szót mindig 7"3 előz meg), ennek egyesszámalakja "IDH; ""IIC „faluk", 1B3 mellett („falu"); 7^0 ?$J mellett („felemelés"); S#? „bálványok"; D3»5? ,.csontok"; "íjD/ltí* „egymásba font ágazat" «pfe? mellett, melynek kültöbbese 0^1^; H3# (Tftr-ból eredt) „tövisek" í[fc mellett, melynek kültöbbese CStT ("SÍP-ban még a nőnem jele járul a beltöbbes alakjához további megkülönböztetésül); Dí"l D£l mellett ebeitöbbes kültöbbesbe tehető, így támadt a D'ÖJTl alak, melyet a LXX fordító aXy&éta-v&l fordított; HttÁ „pálma" "ip^l mellett, melynek kültöbbese D'Httfi, a "10$ nemiegyesnek még egy más beltöbbes alakja is van,ú. m. rHíSJü, melyből két kültöbbes eredt, ú.m. 1) D'HöJI. 2) Dinsríj az utóbbi az építészeti diszítmények közt szereplő „pálmáé artefactae." Ez utóbbi alak részesülő, mindamellett határozattan beltöbbesnek veendő, már maga az "r végzet is ezt mutatja. "IttJ^I-nak egy kültöbbese s két beltöbbese van, s egyik beltöbbese maga is kültöbbesbe tehető. Böttcher második beltöbbes alakja 7135, ezen alak az én véleményem szerint nem beltöbbesnek, hanem egyszerűen elvont alaknak tartandó. Böttcher negyedik alakját én is beltöbbesnek tartom, ez alak 7-llDp. Az alak, az értelem s a használat egyformán azt bizonyítják, hogy ez alak csakugyan beltöbbes. Ide tartozó példák : -|1D# T)DK helyett „foglyok", TID^ JT3
