Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 374

A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 433 (dum nix bene est remota et concvlcata); salke- complanare ; IpF. sáliad sima, sík. 348. sír (sepulcrumj : || cser. sügar, cserH. siger sír ; sügarla temető. 349. sír (sírni) : Ip. c.ero-., IpF. cierro- sírni (jlere). 350. só (sava-t): /. suola só j észt. soola (nom. sool) | lív. suol. I md. mdE. sal só \ cser. sin-zal, cserH. san-zal | oszt. sat | votj. sílal, s\a\\vog. solvel só, solvelt- sózni. 351. sodor (fonalat sodorni) : | cser. südür-[em]?

cserH.

seder-, sudár- fonni, spinnen; südür orsó, orsó/a. 352. sok (soka-t, sokaság) : észt. sage (gen. sageda) gyakor, gyakori, sűrű; sageste, sagedaste gyakran \ lív. sagdö gyakor, sűrű, sagöld gyakran ; sangd sűrű, vastag \f. sakea sűrű, vastag ; sangen nagyon (valde^ p.o. sangen hyva nagyon jó\lp. suokes sűrű, gyakor (adv. suoket spisse, dense: almacist le harbmat suoket hominum magna est et conferta multitudo) ; IpF. suokkad sűrű, gyakor ; — Ip. saket abundanter, catervatim; IpF. sagga nagyon (=/• sangen). I cser. suko, cserH. suka sok, multus; (adv.) sokat, sokkal, nagyon / — cser. coka sűrű, vastag j zűrj. suk gyakor, sűrű (spissus) j vog. sau, sagu, vogD. sau sok \ mdE. sejede, md. sidá sűrű, gyakor : seetste, md. sidesta gyakran. 353. sor: /. sarja hosszú darab v. rend, paszta (lange strecke v. reihe, streifen): hammas-sarja fogsor; pl. sarjat strigae v. tractus ordinati; — sarka striga agri, portio longa prati. 354. sór (saltus, lucusj : I cser. sodera erdő. 355. sorvad (eZsorvadni): /. surkastu-, surkahtu-, surkaantu- elhervadni, Jiaccescere (ut herba desecta), elsorvadni (marcescére, corrugari) ; surehtu- w. a. 356. sotu, satu, sajtó : /. sotke- taposni, lenyomni, gyúrni. || md. sáfa- rálépni, tapodni, sátama lépcső. 357. sovány: NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK VI. 28