Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)
Budenz József: A magyar és finn-ugor nyelvekbeli szóegyezések. 374
A MAGYAR ÉS FINN-UGOR NYELVEKBELI SZÓEGYEZÉSEK. 431 hohku splendor, fiammá ignis \ IpF. őupvg, cuovgas fény, világ ; cuovgad, cuvgis fényes, világos; cuvgude-, cuovgade- világosodni, fényesedni ; Ip. cuouk, cuouka, lux, lumen; cuovkes lucidus, cuoukote- illucescere, cuouke- lucere (peive cuouka sol lucet). j| cser. sokso^ cserH. sokse, íoksa hö, meleg \ votj. sünit meleg, sunal- melegűlni, sünt- melegíteni; sund- lucere, leuchten (sund'i nap, sonne), sundisk- sich warmen \ zürj. sonid calidus, sonalcalefieri, sonád- calefacere, sondi sol\vogD. soant- sütni (p.o. kürt kemenczében) \md. si, mdE. ci nap (sol, dies). 333. sürg, sürög (sürögni: sürög-forog; sürgölődni) : /. hyöri- sürögni (huc et illuc cursitare, operosum esse): hyörii pyörii sürög-forog | észt. höörita- : h. handa farkét csóválni. 334. süveg: /. hiippa süveg (különösen : püspöki süveg, mitra; innen hiippakunta püspöki megye, tkp. „süvegség.") 335. sajnál: || oszt. sad'ad-, sagad- sajnálni, szánni (beklagen, bedauern). 336. sápad, sáppad (elsápadni, sápadt): IpF. sovkka-, sovkude- sápadni, halványodni (bleich xverden); soavkad sápadt; Ip. cuoives albidns. 337. sark (ajtó-a&rk; sa.vk.-vas) : f. sarana, sarána ajtósark (cardo januae v. portae). I vog. sirk sark: aui s. ajtósark. 338. sarok (ecke, winkel) : Ip. corro szöglet (angtdvs); corrok angulatus: nelje c. quadrangulvs. \\vog. serak sarok, szöglet\votj. serek u.a. (ecke, winkel). 339. sas: /. sáakse (nom. saák&i) falco milvus (kala-sáakse). I oszt. síves halászó sas (fischadler). 340. sás (careoa, juncus ; sásas): \\votj. sas sás (riedgras). 341. segít (segíteni)? segéd (segéd-/? ad), segedelem: ten" és „brennen" (iisas, usásá hajnal = lat. aurora, ausosa; uro, us-tus); — szkr. catid- (fcand-J „splendere, lucere" (v.ö. candra luna) ; lat. candere, candidus; candere (ferrum candens), in-cendere; gót heiton febris, ófn. heiz, heiss; — szláv grS- meleg'íteni, gore"- égni és zárja hajnal, fény.