Nyelvtudományi Közlemények 6. kötet (1867)

Budenz József: Az „az ez” mutató névmásról. 29

AZ ÁZ}

EZ

MUTATÓ NÉVMÁSOKRÓL. 39 ha ezek a finnezök az ilyen, olyan-nőik a kettős lly-ét költötték s csak azután iparkodtak azt a finn nyelvből valahogy kimagyarázni, mint nyelvhamisítók kárhozatra mé ltok; de a mongolozók sem érdemelnek mint nyelvrontók kevesebb jutalmat, ha a meglevő kettős lly-et önkényesen egyszerűsítették, s aztán a mongol nyelvvel igazolják magukat. Ámde van-e az ilyen, olyan-nak kettős lly-e vagy sem, az oly dolog, a melyet tisztán a magyar nyelv terén constatálni kell, értve itt a mai népnyelvet s a régibb magyar nyelvet, kizárva pedig az akadémiai helyesírást saz ujabb irodalom annyi meg annyi sübjectiv okoskodással áthatott helyesírási ususát. E kérdésbe sem mongol sem finn nyelvtudomány nem szólhat bele, melyekhez , ha szükség lesz, csak akkor folyamodunk, ha akár az egy ly-t akár a kettős %-et meg akarjuk magyarázni. Pedig a kérdésre a kívánt felelet nagyon könnyen megszerezhető. A magyar közejtés, melybe még semmi finn vagy mongol tudomány be nem folyhatott, legalább még 1846-ban a Magyar nyelv Rendszere tanúsága szerint, kettős lly-ve\ volt (Hlyen, ollyan), s még 1865-ben sem tagadhatja meg a M. Ny. Szótára azt a vallomást: hogy az ilyen-t „köz szokás szerint kettős ZMel vagyis %-lyel írják és nyomatosán ejtik." Más részről a Grammatici linguae Hungaricae veteres, kik szintén még finn és mongol ismeretek nélkül szűkölködtek, kik azonban mégsem voltak olyan rettenetes nyelvregulatorok mint a mi nyelvújítóink, valamint általában a Scriptores Hungarici veteres is bizonyítják, hogy ez a kettős ZMel való közejtés körülbelül azóta uralkodott, a mióta magyar nyelvről valamit tudunk. Itt tehát okoskodásnak nincs helye, midőn factummal állunk szemben, melyet, ha lelkiismeretesek akarunk lenni, tisztelnünk kell, még ha nem tudnók is megmagyarázni. Tehát lássuk már, lehet-e az Hlyen, ollyan-nak, mint igazi teljes magyar alaknak kettős K-jét megfejteni, akár a finn akár a mongol nyelv segítségével ? Az Hlyen, ollyan-íéle pronomina qualitatis, a mennyire más nyelvek e képzésbe bepillantást engednek, szükségképen két részből állanak: teljes jelentésű mutató névmásból (tehát nem csak mutató gyökből), és egy a hasonlatosságot kifejezhető szóból, melynek anyagi értéke lehet „kép, species, faj, nem, mód, torma." Tehát valóságos összetett szók. Ilyen a szanszkrit sa-dxqa talis, tkp. e-képü, vagy e-kinézésü; ilyen a német solcher (= gót sva-leiks, v.ö. welcher = Tive-leiks) ; ilyen a tatár mundak ilyen, ondak olyan, vagy mundaj,