Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

66 R1BÁRY FERENCZ. baszk magyar Tobb.-sz. 1. — — 2. gakarzute — 3. gakarte — VI. Alak. mordvin vogul sodasamast — sodasamaz — A második személy-névmás többesi tárgyesetével zuek, tulajdonító nélkül, melyet ha az egyesszámú tárgyeseti ragu hajlítással egybehasonlítunk, melynek 1-ső személye zakart, 3-ik személye zakar, ezé pedig zakartet, zakarte: látszik, hogy te szótag a növekedés, melyet már fentebb is, mint a többes-szám jelelöjét láttunk, mind az egyszerű alakra nézve, mind az összetettben, hol zaitut-bó\ lesz zaituzte, csak az egy z különbségével. a) Összetett alak („én eszlek titeket" stb ) : 1. jaten zaituztet 1. jaten zaituztegu 2. — 2. — 3. „ zaituzte 3. „ zaituztee. b) Egyszerű alak: baszk Egy.-sz. 1. zakartet 2. — 3. zakarte Több. sz. 1. zakartegu 2. — 3. zakartee magyar hozlak titeket mordvin sodatadáz vogul kietanem baszk Egy.-sz. 1. zakartet 2. — 3. zakarte Több. sz. 1. zakartegu 2. — 3. zakartee — sodatadáz sodatadáz kietiáná kietiánu baszk Egy.-sz. 1. zakartet 2. — 3. zakarte Több. sz. 1. zakartegu 2. — 3. zakartee _^ sodatadáz kietiánl Ezen hat alakban párhuzamosan követtük a baszk nyelv sajátságait a magyar, mordvin és vogul nyelvekkel, melyek szinte tárgyi ragozással bírnak, mint a baszk, mely e részben aránytalanul gazdagabb, mint társai; utána jön a mordvin, mely bár ki tudja a baszk alakjait fejezni, de szegényebb, mert csak 15 alakja van 28 kifejezésre; nyomában jön a vogul, mely a második és harmadik személy tárgyi esetét, bár ismétlésekkel, még kifejezi, de nem az elsőét, bár azáltal, hogy kettős száma van, bizonyos látszólagos előnyt látszik bírni társai felett (ezen alakokat nem láttam itt szükségesnek kiírni, mint a melyeknek megfelelők a baszk nyelvben nincsenek) ; legszegényebb a magyar nyelv, mely hét alakkal tizen-