Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

56 H1BÁRY PERENCZ. Több.-szám. I. sz. II. sz. III. sz. Nevező: < 7 zuek njek Igueu, gue.uk Birtokos: ) . zuenzas ajena, ajenzas égue-uzas * „. . ., Lqnrí, qurecat . ... lulaid.: \ . zuei, zuencat ajei, ajenzat. igueuri, gueurecat A többi viszonyító ragok szabályszerüleg járulnak a többes számú nevezőhöz : gugábé nélkülünk, gueugdn bennünk, ójekgatik általok stb. Birtokos névmások. Nere-a, neure-a enyim; hire-a, eitre-atied, zurea tied udvariasb szólásmóddal; bere-a övé ; gure-a, geure-a miénk ; zuena}

serena

tietek ; berena, ajena övék. Mint magánállók rendesen ragoztatnak, mutató névmást nyervén, például norénak dira ? kié? neréak enyém ; ellenben a főnév előtt ragozhatlanok : nere aitd az atyám, nere aitaréna az atyámé. Megjegyzendő a második személyre nézve, hogy a két elsöbbi hi, hik, eu, euk bizalmasabb, ellenben a zn, zuk udvariasabb használatú, és ezért van az igénél a második személynek három alakja is, a személyes viszonyokhoz képest a beszéllő és a közt kihez szólunk. Hasonlólag van a második birtokos névmásnál is: zure-a udvariasabb mint hire-a vagy eure-a. Mutató névmások. Egyes-szám. Többes-szám. Nevező: au}

onék

(ez) éjek „. . . . Lonend, onenók, ojena, óiénak Birtoki: 1 ' ' ,. i onezas ojenzas Tulajdonító: oní, onencat ójei, ójencat T7. ,.,,

(onekín (vele)" Ló'jelcin Viszonyítok:? , \ ' , \i. , . iaugabe nélküle iojekgabe. Más szójárásokban van: au}

auk

f

haur, hűnek;

a birtoki esetek közül az első kettő mellett a birtokolt tárgy egyes, a harmadik mellett többes-számú. Van még egy másik hason értelmű, t. i. ori,