Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

54 RIBÁRY FERIíNCZ. végtagja egyező lévén, már összetetteknek látszanak, míg 1—7 egyszerűek. A kilenczben = bederaci megkülönböztethetjük az egyet = bat, itt bed; ha a ci szótag, valamely elavult 10-et jelentő szónak maradványa volna, azt lehetne mondani, hogy a baszk nyelvben a kilencz = bederaci épen úgy „egy hiján tíz" mint a magyar kilencz, finn yhdeksan, mordvin vajkse, votják okmüs stb. Érdekes volna már csak azért is, mert meglepő magyar hasonlat volna a ez hang miatt. A 8-at zord már bajosabb elemezni: ci, ha tízet jelentene is, de zor-t bi-vel magyarázni nem lehet, és mégis a nyelv logicájánál fogva okvetlenül így kell lennie. Meg vagyok róla győződve, de összefüggését segédeszközeim elégtelensége miatt még most kimutatni nem tudom. A tizedes számok világos összetételek egész húszig, melyek magyarázatra nem szorulnak; húsz = ogei; negyven nem úgy mint a finn-ugor családban „négyszer tíz", hanem „kétszer húsz" = berrogei, a 60 = háromszor húsz = hirurogei, a 80 = négyszer húsz = laurogei. A baszk ezer = millá kölcsönzött árja szó. A sarkalatos számok a baszk nyelvben mind ragoztatnak, és így articulust is kapnak, az önhangzón végződök k betűt, a mássalhangzósak ek vagy ak szótagot, mint bat, batek ; bik kettő vagy határozottan biak a kettő j hirú hiruk, bőst bostek, amar amarrek, az r betű megkettőztetvén. Bat, batek egyszersmind határozatlan articulus is; ragozása kétféle, a mint bat ak vagy ek ragot vesz fel, hogy határozottságot nyerjen. Ragozása következő : Egyesben. Nevező : bat, hátak bat baték Birtokos : bdtaren, -enzas báten, bátenat

bátenzas Tulajd.: batári, -rencat háti, bátencat Viszonyító : (-val, -vei) batekin, (nélkül) batgabe. Többesben. Nevező : bácuek Birtokos : hdcuen, bácuena, bácuenzas Tulajdonító: bdcuei, bácuenzat Viszonyító : (-val, -vei) bacuekin, (nélkül) bacnekgabe.