Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

50 RIBÁRY FERENCZ. kőzik e hasonlatra fentebb idézett müvében. Összeállítom tehát, átnézet végett, a baszk és (moksa) mordvin határozott névragozást, az ece és kud (— ház) példán. Egyes-szám. Nevező eceá, eceak kuts Birtoki (ecearén, ecearéna, iecearénak kutt Tulajd. • eőearí, ecearéncat kutti Tárgyeset eceá (tkp. nevező) kutt (= birtoki) Társító eöearékin (a házzal) kutt marhta f Átható eceagatik (a ház által) kutt pack Nélkülöző eöeagábe (a ház nélkül) — Benható : eöeán, eceagán (a házban) kutt-esa. Többes-szám. Nevező eéeak kuttna Birtoki éőeen, éceena , eöeenak kuttnen Tulajd. . éceai, éceencat kuttnendi Tárgyes. éceak kuttnen Társító éceakkin kuttnen marhta Átható ééeakgatik kuttnen pack Nélkül. : éceakgabe — Benható : eöeetan kuttnen-esa. A spanyol és franczia nyelvtanírók e vÍ3zonyítókkal való ragozást ablativusoknak mondják, mert nem értik; de előttok még feltűnőbb, hogy ezeken kivül a viszonyok kifejezésére még más ragok is vannak, ilyenek : az zas z ez}

például:

jainkvaz oroicen eztá, istenre nem emlékezik, astu da bére, buruaz megfeledkezék magáról; tulajdonkép saját fejéről (bére 3. sz. birtokos névmás/ buru fej); ogiz aseá kenyérrel jól lakott (ember); autsez beteá hamuval tölt. Ezekben tehát kétségtelenül viszonyragokat találunk, melyek a franczia és spanyol genitivus vagy ablativusnak felelnek meg, úgy hogy tehát a viszonyító ragokat még ezekkel egészíthetjük ki: