Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Ribáry Ferencz: A Baszk nyelv ismertetése. - 37

A BASZK NYELV ISMERTETÉSE. §. 1. Bevezetés. A nyelvtudomány fontosságáról már oly sokan, és oly kimerítő érvekkel írtak, miszerint azt még megvitatni akarni felesleges szópazarlás volna; mert már nem csak elismert axiómákért van elfogadva, hogy az, a ki az emberiség és mivelödésének történetét megírni akarja, kénytelen a nyelvtudományt is segédül venni, és hol a népek származásáról vagy családosításáról van szó, a physiologiai és néperkölcsi jelleg számbavétele mellett leginkább a nyelvtudomány adatai dönthetnek , ezek adván egyedül még felvilágosítást az ősrégiség ama rejtélyes koráról, midőn még a történelem mélyen hallgat. — Ezen adatok után határozhatjuk meg, vájjon egy bizonyos korban, mely kisiklik a történész kezei közül, milyen volt ama nép miveltségi állapota, pusztán családi törzsföi nomád szerkezetben élt-e, pásztor volt-e kiváltképen vagy értette-e már a földmivelés elemeit, voltak-e némi müeszközei, és fogalmai a jogról, igazságról, milyenek voltak családi és társadalmi viszonyai? Hogy mennyire kell a történésznek számba venni a nyelvtudomány adatait is,.szabad legyen egypár példával megvilágosítani. A Góthokat, kik a római birodalmat meghódíták, az egykorúak Getáknak, Thrák származásúaknak, söt mert az egykori Scythia téréiről jöttek, Scytháknak is mondották, és a történelem talán mai napig kétségben volna fajbeliségökröl, ha fen nem marad vala Ulfilas bibliafordítása ; ebből tudjuk, hogy a germán törzshez tartoztak. Hát a magyar nemzetet nem származtatták-e történetbuváraink, hol a perzsáktól, hol a syroktól, phoeniciaiaktól, vagy mongoloktól, sokan már csak azért is, hogy az általok gyűlölt, mert félreinagya-