Nyelvtudományi Közlemények 5. kötet (1866)

Tanulmányok - Budenz József: A magyar úgynevezett igekötők s az árja praefixumok. 1

A MAGYAR IGEKÖTÜKRÖL. 13 MseV-töl származik, meglehet, de nem bizonyos; még kevésbé az, hogy irtani az írni-ból származik, — mert nem szabad elfelejtenünk , hogy a leszármaztatás jogosultságának egyik föltétele az is, hogy a származéknak ne legyen oly tetemesen eltérő értelme, melyet már semmi természetes eszmelánczolat az alapnak tekintett szó értelmével össze nem köt. így magában összedől ez a hetedik és utolsó különbség is. íme, most megfontoltam Br. úrnak mind a hét pontját, s azt hiszem senki sem foghatja rám a makacs hitetlenség vádját, ha azt mondom, hogy még most sem fogadhatom el Br. úr rendíthetetlen nézetét a magyar igekötök s az árja praefixumok közt létező, azoknak lényeges belső mivoltát illető nagy különbségről. Br. úr különbségi pontjai mind csak a tárgyat kerülgetik, lényegtelen külsőségekbe kapaszkodnak vagy a tényállás hamis föltüntetésére támaszkodnak. Egyik sem mutatja meg azt, a mit Br. úrnak eg}r

edül kellett volna megmutatnia, hogy a magyar igekötök ellenében, a melyek igehatározók, az árja igepraefixumok nem igehatározók. Különösen rám förmed Br. úr azért is, hogy valamikor a meg igehatárzónak nem csak etymonját nyomoztam, hanem a mai nyelvhasználat szerint való értékéről és jelentéséről is szóltam. Ez hallatlan vakmerőség, hogy én a kiirthatlan német nyelvérzékü, kivel csak az árja praefixum eszméje született vele, a magyar nyelvérzéket akarom tanítgatni, hogy neki tudatlanságot vetek szemére stb. — Hogy mit vétettem a szegény meg-nek, azt mindjárt meg fogjuk látni ; itt csak azt kérdem Br. úrtól, hogy mit ért vagy képzel tulajdonképen a sokszor emlegetett nyelvérzéken ? Talán valami szentléleknek tartja-e, mely a nyelvésznek nyelvészkedése evangéliumát tollba mondja ? Akkor igaz, hogy nagyot vétettem ezen szentlélek ellen; de akkor siessen is Br. úr s hirdesse ki a nyelvtudományok monopóliumát azok számára , kiket a gondviselés az illető nyelvek érzékével egyéb halandók fölött kitüntetett, s egyszersmind vegye körül a nyelvtudomány termő földeket szemes örökkel, hogy azokból éjnek idején valamint el ne csempészszenek. S vájjon mit mondana hozzá magaBr. úr is, ki a mint értekezéseiből eléggé látható, mégis szereti pipázni a más nyelvtudományok dohányát is. De szóljunk komolyan. Azt hiszem, Br. úr is tudja, habár néha megfeledkezik is róla , hogy a nyelvérzék nem tudomány , sőt ellenkezőleg annál