Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - I. 1

A FINN NEMZET TÖRTÉNET-ÍRÁSÁRÓL. 7 püspökök krónikája tehát annyi ott, mint másutt a királyok krónikája. Porthan nyomozásai pedig a Juustén krónikáját igazán a finn nemzet legbecsesebb történelmi munkájává teszik. — Valamint ennek nagy készületü kiadásával s egyéb történeti értekezéseivel Porthan a finn történelmi nyomozást nemcsak megalapította, hanem nagyban ki is fejtette : úgy a régi finn költészet és a finn nyelv mivoltának kiderítése által azokat a vizsgálatokat és kutatásokat is megindította, a melyek e század harmadik tizedetétől fogva oly jeles és nagyszerű eredményeket szültek, hogy a Kalevalát mint a világ Ötödik nemzeti eposzát az Iliász, Mabábhárata, Sah-naineh és a Nibelungen mellé helyezik (lásd Müller Miksa Vorlesungen über die Wissenschaft der Sprachen után a Magyar Nyelvtudom. Közlemények II. köt. 90. lapját). Juustén nagyon helyesen tünteti ki azt az előnyt, hogy a finn nemzet a keresztyénségre való térése által a keresztyén nemzetek közt foglalhatott helyet : a szellem történelmében szinte még nagyobb az, hogy a finn Kalevala a világ ötödik eposzának ismertetik el. S ez számíthatóPorthannak is érdemei közzé. A finn történelmi nyomozás latin és svéd nyelven folyt az újabb időkig, míg azon változások nem álltak be, a melyeket már érintettem. Most tehát a történet-írás is finn nyelvű. így Kainonen először 1839. és 1840-ben, másodszor 1846-ban adá ki a finn nép történeteit e czím alatt: Suomen kansan história • Polén, a kit már említettem, 1856-ban Bevezetést ada ki a finn irodalom történeteibe (Johdanto Suomen kirjallis-historiaan); Krohn 1862-ben a finn nyelvű költészet a svéd uralkodás idejében}

s képek a finnség történeteiből czímü munkácskát teve közzé ; Koskinen Györgytől pedig megjelentek : 1857-ben a Buzogány háború (Nuija sota), 1858-ban vizsgálódás az éjszaki föld megtelepítéséről (Pohjanmaan asuttamisesta tutkimus); 1862-ben Magnusfi Olaf Párizsban s a finnek külföldön való tanulása a középkorban (Olavi Maunonpoika Pariisissa, ja Suomalaisten opinkaynti ulkomailla keski-aialla); végre s ugyanakkor a finn törzs régiségéről való ismeretek (Tiedot Suomen suvun muinaisuudesta). Én itt először Koskinen Buzogány-háborúját (Nuija sota, Abo 1857.) akarom megismertetni. E munkában a szerző Finnországnak egy nevezetes történetét adván elő, a finn nép belviszonyait felvilágosítja , a melyeket úgy még nem tudtunk. „Szándékom azt a zenebonát írni le, a melyet Finnország földmivelöi a XVI. század