Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Hunfalvy Pál: A finn nemzet történetírásáról. - II. 208

A FINN NEMZET TÖRTKNETÍRÁSÁRÓE. 235 irland (llnud = éjszaka) szóból magyarázgattak. De meg lehet emlékeznünk, úgymond Kosk., hogy a finn nyelvekben is van szó, mely a Thule névhez hasonlít, s az a finn tunli, a permi t'il, stb. magyarul szél. Azt lehet hát gondolni, hogy azon hely, a hol Pytheas kikötött , az ottani nyelvben tuvhn-maa vagy inuli- niemi (szél-föld, szél-sziget) neveztetik vala, s hogy Pytheas ebből csinálta a híres Thule szót. Hisz Norvégiában még most is találtatik sok helynév, mely a finn nyelvből való. így Bcrgentöl keletre, az Osterfjord vizénél Thuenes van, mely hajdan Thulu-nes volt, s eredetileg Thuuliniemi lehetett, csakhogy ez a hely sokkal déliebbre esik a Pytheas Thuléjánál. Azt meg kell vallani, mond Kosk., hogy a Thule névnek nyelvbeli származása örökös homályban fog maradni, s hogy annak finnessége nem valószínűbb mint irlandiassága. Miután írónk meg igyekezett mutatni, hogy mi lehetett tulajdonképen a Pytheas Thuléja, azt is vizsgálat alá veszi, a mit ugyanazon utazó éjszaki Európáról látszik beszélleni. Polybius tudósítása szerint Pytheas azt is írta volt, hogy Thuléból visszatérte után, egész Európát megkerülő Kadixtól fogva a Tanaisig. A Tanaisról, Donról, azt regélik a régiek, hogy egyik ága az éjszaki tengerbe szakad, másik ága a Maeotisi tengerbe folyván. Világos tehát, hogy a Viszlát a Don ágának veszik vala. Ezt tudva, a Pytheas kerülő útja Spanyolország déli csúcsától a Viszla torkolatjáig ért, odáig t. i. a hol borostyánkövet szedtek régtől fogva, s a mely környéken a Lampsacusi Xenophon tudósítása szerint Baltia sziget vala. V. A római kor tudomása éjszaki és keleti Európáról. A földismeret nagyon lassan terjedő éjszak felé, mert még Augustus császár idejében azt állítja vala íátrabo, hogy az Elbén túli vidékek egészen ismeretlenek. Pomponius Mcla megnevezi a Codanus öblöt („Supcr Albim ingens Codanus sinus magnis parvisque insulis rcfertus est"), a melynek partjain a kimberck és teutonok, meg nyelvek és irodalmak mivclése eV tanulása első korában csak a sémi nyelvekre, s köztök előbb a héberre, a biblia miatt, azután az arabra is fordítanak figyelmet.' A mit tehát a görög és latin nyelvből nem lehetett megmagyarázni , azt szívesen a héberből magyarázgaták. Így többi közt a lapp nyelvet is a héherböl származtatják vala , mint minálunk a magyart. Nem csuda tehát, ha a Thule szónak gyökerét is a héber nyelvben keresgélték.