Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: Hogyan fejeztetik ki az örökkévalóság a sémi nyelvekben? 175

204 MÁTYÁS FLÓRIÁN. annyira, hogy a szöveg tö-jét m-nek nézze. A kérdéses hely ugyanis így van : „Hyd be azokat ees kyk kywc fwtanak, mert reewleos nem vagyok." Érdi c. 634\ Tehát réülés. De mi ez ? mit jelent ? Semmi kézenforgó gyűjteményes mü nem említi, s nemcsak irodalmi, de közhasználatból 4 is végkép eltüot. íme mit hason szövegek összeállítása által a szóról mondhatunk. Réüttetik valamivé=transformatur. „Kik láták alojták az pogán népek közzöl, hogy istenasszonynyá réüttetött (reewtetot) volna : Erd. c. 304\ A Nádor Codexben a párhuzamos szöveg így szól: „Szent Zsófia asszonnak ez látás miatt napszínbe változók ö orczája, úgyhogy Adrianos, és mind az ö vele való népek úgy alítják vala, hogy asszonisten volna." 634. Elrétíttetik — in extasim rapitur. „Mikoron ajojtatos imádságának idein ö elméje szerént elréüttetik vala (reewtetyk) es elragattatik vala." Erd. c. 282a

. Itt az

elragadtatik magyaráz; mint e Codexben több helyütt történik. Elriittetik u. a. „íme logottan elrütteték lélökben, és láttatik vala neki, (hogy) egy szép egyházba volna " Nszb. C. III. 58. Elrittetik ti. a. Elrittetvén egyszerre a szent Effren láta egy tüzoszlopot." Debr. c. 103. Elrejtetik u. a. „Mikoron egy napon fráter szent Ferencz mellett állana, lelkébe elrejtetek, vitetek egy nagy folyóvízre stb." Virg. c. Sz. Fer. Élete. Flrévöltetik u. a. „Egy napi napon mikoron imádkoznék elrévöltelték (reewolteteek) és nagy sok szent atyák azon szerzetből neki jelenének." Érdi. c. 276*. Kéület = phantasma. „Senkit a késértet el ne merítsön, avagy a réület (nem rémlet, mint az akadémiai másolat) meg ne indítson." Teleki c. 59. „Kölemb kölemb képzéseket és réületeket (akadém. másolat rémleteket, hibásan) viszek neki." Cornid. c. 345. 1. „En álmám kilemb kilemb réületekkel (reewletekkel) bán tátik." Feszt, c. 390. Réülés = species, apparentia, phantasma. „A miszerelmönkért nem réülés (rewles) szerént, de bizon testet vett volna fel.' Erd. c. 561

'. „Hogy azt bizony ojtaná, mert bizon halandó teste volna, mint egycb embernek , és nem réülés (recwlees) szerént." Erd. c. 119\ A kérdéses szövegben sem jelenthet az egyebet. /