Nyelvtudományi Közlemények 4. kötet (1865)

Tanulmányok - Gr. Kuun Géza: Hogyan fejeztetik ki az örökkévalóság a sémi nyelvekben? 175

202 MÁTYÁS FLÓRIÁN. De mit kezdjünk oly igével, melyről sem szótárírók, sem nyelvtanítók nem emlékeznek ? Forduljunk nyelvemlékekhez. A tudós kiadónak nem vala szüksége meghűl alakra; mert h&frigust tekinté is, meghivöl azon jelentésű. „Ott lakozik én megváltóm, ki hatalmas poklokból kiszaggatni, és meghivölt tagokban lelket beötteni, és kivonni veszteg fekőt koporsóból." Feszt. Cod. 373. 1. Hitoktatásnál azonban, különösen keresztség előttinél, eredónak adván előnyt, felhozzuk az ide vágó származékokat. Kéül = cateehisat. Héültetik = catechisatur. „Közösöljön kedég az ki héültetik szóval, azzal, kit héül, minden jószágban" (communicet autem is qui catechisatur verbo, ei qui se cateehisat in omnibus bonis) Galat. 6. 6. Döbr. C. 374. Meghivel = in catechumenum rccipit. „Mikort vóna sz. Márton tizenkét esztendős, ö szülejének akaratjok nélkül, elfuta az szentegyházhoz, és kére hogy meghivelnéjek (meghywelneyek)." Érs. C. 154b

. Meghiül = u. a. „Szent Silvester azért meghiüló (meghywlee) az császárt." Érd. C. 186\ Ez épen szövegünket, azon szent életében, commentálja. De példákban bővelkedünk. Meghiillött = catechumenus. „Krisztus Jézus uram látá az fél palástot, dicseködvén benne, az szent angyalok előtt, mondván : hogy az meghiülött (meghy wlot) Márton vitéz adta volna azt ö neki" (Martinus catechumenus). Érd. C. 624-a Szenvedője etik-ke\ is alakul. „Sz. Emerenciána lehet, hogy még csak meghiületett vala (meghyvletet)." Cornid. C. 387. Más példát helytelen olvasásra és értelmezésre, a Sz. István társulat által kiadott Magyar „Szentek legendáiból" hozunk fel, csupán azért, mert az illető szó, épen úgy, mint a fönebb tárgyalt, néhány század óta teljesen ismeretlen. Nevezett legendás könyv 160, — az eredeti 634. lapján egy feléledt tetszhallottról mondatik, hogy „felile az koporsóban, es akkik ott valának, mind kifutának megijedvén az nagy csoda dolgon. — Monda az szegén jámbor , mintha hoszju útról jött vóna nagy fohászkodással: O szent atyám hidd be azokat is, kik kivé futának, mert rémlés nem vagyok." Ezen rémlést &z alanti jegyzel rém-uxel magyarázza, mutat/