Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Ballagi Mór: Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül. - 38

62 BALLAGI MÓR. jére szálljanak, a fivérek jelesbikének tetejére. u7, Benjámin ragadozó farkas, reggel ragadományt eszik, és este zsákmányt oszt. szálljanak azok József fejére a nazareus fejetetejére atya fiai között. 27, Benjámin ragadozó farkas, reggel zsákmányt eszik ;

és este ragadományokat oszt. A most közlött szakasz eredetiben az ős hajdankor költészetének egyik legsajátságosabb példánya, hol a tárgy magasztossága a formának bizonyos játsziságával oly ellentétet képez, mely az egésznek más nyelven visza nem tükröztethető gyermeteg színezetet kölcsönöz. Szerző a nemzetségek neveinek etymologiájával játszik, hogy mindegyiknek egy-egy sajátságát kiemelje. Judit kapcsolatba hozza a jódah, dicsőíteni igével; Zebulont,zabál, lakni-val; Issakhár, szákhír, teherhordó, napszámos-s&l', Dán, dún döntő ítéletet tenni-vel; Gádra kettős szójátékot csinál gedúd sereg és gúd szorítani, sarkallani, kifejezésekkel; Aser az egyező hangú áser boldog lenni igével állíttatik Össze és ily szójáték kedveért, midőn Naftali nemzetségéről szól, nem azt, hanem ennek atyját, Józsefet nevezi, hogy a József névvel rokon termékenység gondolatát adhassa ki. A képek ennélfogva nem minden erőtetés nélkül jönek ngyan, de mégis találók és az egész előadás , ha a kifejtés hiánya miatt közérthetőségben fogyatkozik is, annál többet nyer költészeti hatásban. A jelentős rövidség, melylyel a gondolatok kifejezvék, többet sejtet, mint a mennyit a szó mond, s a gondolatnak e hajnali derengése, mely teljes világosságot a jövendő kelő napjától vár, sajátságos rejtélyes bájt ád az egésznek. Azonban e kezdetleges és mindamellett maga nemében szép forma a fordító elébe oly nehézségeket gördit, melyekkel sikeresen megmérkőzni szinte lehetetlen, a megközelítést megkísérni dicsőség. Lássuk mikép sikerültek az eddig tett magyar kísérletek, részenkint. 1. v. A mi reátok találkozik Heltainál inkább a héber betühez (a mi benneteket ér), mint a magyar nyelv szellemében hü, jobban Károlyinál: a mi következendő reátok, hangzatosabb a kézirati Káldi: a mi tireátok következendő. — A vers végét leghívebben adja Ko-