Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Ballagi Mór: Tanulmányok a magyar bibliafordítások körül. - 38

46 BALLAGI MÓR. elég jól fordítja : üres és hiú, sokkal jobban mint Heltainal : színtelen és puszta (Tremellius : informis et inanis ügyetlen magyarítása), de jobban mint a Káldi kéziratbeli fordítása is : hiábavaló és üres. De már Károlyi a héber paronomasticus tóhu vabóhu-t, melynek alakilag úgy mint értelmileg a hasonlókép hangegyező zür-zavar felelne meg legjobban*), mindenesetre legügyetlenebb körülírással adja így : ékességnélkül való és puszta; és ez ízetlenségben Komáromi György is követi, mi ettől kétszeres hiba, miután akkor már az egyszerűbb éktelen szót is széltire használták, (1. az 1627-ben megjelent : A setét hajnalcsillag után bujdosó Luteristák Vezetője 11. 1. éktelen hazugság). Még nagyobb a hanyatlás a vers végének fordításában. Mig ugyanis Bátori a Vulgatához híven így fordít : és Úrnak b' szent lelke viseltetik vala az vizeken (spiritus Dei ferebatur super aquas), Keltái a héber eredeti után igen jelesül : és Istennek lelke leveg vala a, vizeken, Káldi pedig nem annyira a maga eredetiét mint inkább Heltait követve hasonlókép : és az Istennek lelke leveg vala a vizeken felyül (a vizek fölött), addig Károlyi oly fordítást ád, mely sem az eredetihez nem hü, sem semmi megfogható értelmet nem ád; mert mit is jelentsen az, hogy az Úrnak (kellene lenni: az Istennek, mert az eredetiben Elóhim van és nem Adónái) lelke táplálja vala a vizeket ? Évekig forgattam elmémben, hogy honnan vehette Károlyi e minden tekintetben különös magyarázatot ? (mert fordításnak épenséggel nem mondható). — Végre olvasom Geleji Katona István n

Váltság titka "-nak 3-ik kötetében az egységhivő

Enyedi elleni polémiáját e hely felett, (melyet mellékesen megjegyezve, ő így fordít; „és az istennek lelke terjeszkedik vala ki a vizek szinénu

) hol is a többek között ezt találom : „A Chrysostomus értette (az Isten lelke kifejezést) valami kiváltképen való hatos erőről, melylyel Isten azt az üszögében lévő rendeletlen materiát táplálta, Hom. 3. in Gen. — Tehát Chrysostomus magyarázata az, melyet Károlyi *) A genesis legújabb magyarázója Delitzsch F. így nyilatkozik e ke't szóról: Klang wie Bedeutung der beiden zusammenklingenden Namen iat grausig; die Erde in ihrem Urzustand war eine wiiste und dumpfe , leb- und bewustlose Mas.se , rudis indigestaque moles , mit einein Worte : eiu Chaos. Ha ki e magyarázatot helyeselvén, a tóhú vabóhú kifejezésekben a pusztaság fogalmát látja , ezt is hasonló magyar paronomasissal így tehetné ki : pusztádon puszta.