Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)

Értekezések - Budenz József: Cseremisz tanulmányok. I. 397

436 BUÜENZ JÓZSEF. v. memnan tusmanSamzc ellenségeim, ellenségeink. Castrén ellenben hol a személyragokat rakja a többesi rag után, a mi a természetes rend, hol emezt azok után : imnivülám, imnivülát, imnivüláze, imnivülaná, imnivüláda, imnivülást, vagy pedig : imnimvüla, imnitvülá, imnizevülá, imninávüla, imnidávülá, imnistvülá; a Bbl.-ban gyakoribb a természetes rend : ergavfaza fiai, iksibavlast gyermekeik, sulukvfada bűneitek stb. E) Számnevek. 1) A cseremisz alapszámnevek az egy-től a hét-ig, egy rövidebb s egy bővebb alakkal vannak, a mennyiben főnéviek vagy melléknéviek (oly különbség, a minő a magy. kettő és két között van); a 8-tól kezdve feljebb csak egy alakjuk van, kivéve a nagyobb számok után álló 1—7 egyeseket, melyek kétféle alakjuk szerint használtatnak. Melléknévi alakok. 1. ik 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 20. 30. 40. 50. 60. 70. 80. 90. kok kum nil vit' (C. vic, Bbl. viz) kut sem (C, Bbl. Hm) Főnévi alakok. 1. iktet, C. iktat, ikt'd, Bbl. iktat, ikt'it, ikta 2. koktot, C. Bbl. koktot, kokta 3. kumut 4. nilit 5. vizit 6. kudot, C. kudat, Bbl. kudut 7. semet, C. simit, Bbl. simut, sim'it kandakse, kandaM, C. kandaise, Bbl. kandaks" indikse, indiM, C. ende^e, Bbl. indeks luo, lu, C. Bbl. lu kolo, C. kokla, Bbl. koklu kumlo, C. Bbl. kumlu nille, C. nille és nillu, Bbl. nillu visle, C. vizle és vizlu, B. vislu kutlo, C. Bbl. kutlu semluo, C. Bbl. simlu kandak&lu, C. Bbl. kanda%slu indiMlu t

C.

ende^Uu, Bbl. (ndekslu 100. südö, C süde 200. kok südö 300. kum südö 1000. tüzem, C. tizem