Nyelvtudományi Közlemények 3. kötet (1864)
Értekezések - Fogarasi János: A sajó-szentpéteriek 1403dik évi „végzése”, nyelvészeti tekintetben. 190
192 FOGAKÁSI JÁÍÍOS. S mit találok olt"? Egy jegyzetet, melyben az áll, hogy „ő az egyetlen' szót, mely értelmére nézve kétségtelenül az ,egyiglen' helyett áll, kiigazította a 2849-ik versben" : „Igen nagy tüzet tegyetek, És őket mind elvigyétek, És mind egyetlen belevessétek, Es nagy szörnyen égessétek." Világos. És Toldy társunknak minden bizonynyal helyes oka vala a kiigazításra s általában az írásmódnak a mai kiejtéshez illesztésére annyival inkább, mert ö e szép nyelvkincset a nagy közönségnek is élvezhetővé akarta tenni. Azonban a nyelvész minden betűt, minden vonást fürkészni szeret, s ha kivált azt találja, hogy valamely meglepő jelenségben az írásmód is következetes, azt kézzel lábbal megragadja. E tekintetben igen nagy szolgálatot tön nekünk Szalay Ágoston társunk, midőn a XVI. század első feléből 400 levelet, mint eredetiekben szintén igen régi nyelvemlékeket egészen akkori írásmóddal adott ki. Szintén ily érdemet szerze nyelvészetünkben Kriza János is, midőn a székely nép nyelvének, sőt az egyes szók, még betűk kiejtésének legkisebb árnyéklatait is lehető hűséggel igyekezett jelölni gyűjteményében. Mindkét nyelvkincs — amaz a régi, emez a mai tájnyelvre nézve — különös értekezéseim tárgya fog lenni. Az említett ,egyetlen' szó vezet reá, hogy ha kitérésem miatt a tisztelt osztály terhére nem leszek, a magyar nyelv birodalmán belül a ,talan' ,telen' képzőről is szóljak valamit. Barátink, kik azon irigylendő helyzetben vannak, hogy többféle nyelvekkel összehasonlításokra s idegen nyelvek tanulmányozására több időt fordíthatnak, kétségkívül igen alaposan állították egybe a magyar ,talan' ,telen' képzőt a hangokban csaknem azonos finn ,ton' ,tön' képzőkkel. Csakhogy, mint ennek elemzéséből tanuljuk, a finn egyszerű tta, itci már magában is névrag s annyi mint a magyar ,nélkül', tehát hiányt jelent, melyhez az n, az én csekély tudomásom szerint, mint melléknév képző járulván, újabb jelentése melléknévileg : nélküli, pl. rajta (pénz), rahata (pénz nélkül), rakaton (pénz nélküli vagy pénzetlen). Ellenben minden magyar ember érzi, hogy a talán, telén képzőnél nem a ta} te előrészben, hanem a lan-, len-ben fekszik a ,nélküli' jelentőség súlya, annyira hogy classicus íróink mindenike széltiben használja a föntebbi képzőket ta, te nél:
